Újabb elismerés a Móricz Zsigmond Színháznak, és újabb díj a társulat művészének, Pregitzer Fruzsinának. A Beregszászon alapított Fedák Sári-díjat vette át a napokban Kárpátalján, az Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színházban a nyíregyházi színész.

A Fedák Sári-díjat a Beregszászi Színház, és alapító művésze, a Jászai-díjas magyar színésznő, Szűcs Nelli kezdeményezésére hozták létre. Törekvésük az volt, hogy szerte a Kárpát-medencében hirdessék vele Fedák Sári hagyatékát: a nemzet, a szülőföld és a hivatás iránti odaadást. Ezzel fejezve ki azt, hogy hisznek a nemzeti közösség megtartó erejében, a magyar nyelvű színházi kultúra és hagyomány, illetve annak a színházi légkörnek az erejében, amely elkötelezett a minőség, a szorgalom és a kitartás iránt. A díjat olyan magyar ajkú színészek kapják, akik legalább 15 éve ugyanannál a színháznál játszanak, ezzel is bizonyítják hűségüket a közösség iránt.

„2000... precíz akarok lenni... azt hiszem ’22 nyarán itt jártak a Tótékkal, és akkor Nelli Trill Zsolttal említette, hogy engem jelöltek. Sajnálatos módon a háború miatt a díj átadása elcsúszott, és most így én 2023. október 8-án vehettem át a kitüntetést Beregszászban. Harmadikként, mert első alkalommal Bogdán Zsolt erdélyi kolléga, második alkalommal Vass Magdolna, a beregszászi színház művésznője, és harmadjára én kaptam meg, első magyarországi színésznőként ezt a kitüntetést”

 – fogalmazott a díj kapcsán Pregitzer Fruzsina Jászai-díjas, érdemes művész. Fedák Sári Beregszász szülötte, korának egyik legsikeresebb művésze volt. Színész, énekes, operett-primadonna, Molnár Ferenc második felesége. 1900-ban a Magyar Színházban kezdte pályáját, de játszott a Népszínházban, a Vígszínházban és a Király Színházban is. Külföldi szereplései során eljutott Bécsbe, Berlinbe, Párizsba, Londonba, de még az Egyesült Államokba is. Neve fogalommá vált a magyar színjátszásban – írják a források. Beregszászban szobrot emeltek tiszteletére.

A díj bronz szobrocskáját ugyanaz a Kolodko Mihály szobrászművész készítette, aki a köztéri alkotást is. A Fedák Sári-díj szobra súlyosabb, mint az Oscar – mondta Pregitzer Fruzsina, aki az „Uram, nem látta Magyarországot?” című irodalmi estjét követően vette át a kitüntetést, a konzul urak jelenlétében.

„Amit nagyon fontosnak és példaértékűnek tartok az egészben, hogy a kárpát-medencei határon túli magyar művészközösségek közül talán a legfenyegetettebb és a legszerényebb körülmények között élő társulat találta ki ezt a jutalmazást. Számomra megrendítő, nehezen találok szavakat, hogy éppen ők a kopott kis színpadukon, nagyon nehéz helyzetben. Nem sorolom, hogy egy háború mit okoz egy színház életében, milyen darabokat vehetnek elő, milyen társulati összetételben tudnak gondolkodni, és mégis ők adják. Nagyon el kell gondolkodnunk nekünk itt, Magyarországon, hogy milyen összetartó ereje és példája van egy ilyen kezdeményezésnek”

 – folytatta a művésznő. Hogy milyen keretek között működik most a beregszászi színház? A férfi színészek a Magyar Nemzeti Színházban élnek ezekben az időkben. Valami speciális munkaszervezés szerint átjönnek a színésznők, és játszanak egy-egy előadást. Otthon aztán jönnek a női darabok. Esetleg nadrágot húznak, és eljátsszák a János vitézt, mint annak idején Fedák Sári. A tervek és vágyak szerint együttműködne a Móricz Zsigmond Sínház és a beregszászi, hogy a nyíregyházi színészek vendégjátékot vigyenek az Illyés Gyula Színház közönsége elé.