Közel két évtizede indult, majd a több esztendős TOP-os pályázat következett, mely több mint 1 milliárd forinttal támogatta Nyíregyházán a csapadékvíz-elvezetési rendszer fejlesztését. Az Alma utcától a Korong utcáig dolgoztak a szakemberek, már a ’19-es pályázat indulása előtt.

2010 karácsonyán egy veszélyes belvízhelyzettel szembesült a városvezetés, ami néhány hónap után csak súlyosbodott. Többen emlékezhetnek arra, számtalan helyről érkeztek felajánlások nyomán szivattyúk, védelmi eszközök, hogy megmentsék a lakóházakat és egyéb épületeket. Nyilvánvaló lett, hogy koncepciót kell a probléma orvoslására kidolgozni. 2013-ban és ’14-ben az Igrice csatorna kapacitását bővítették, majd elkészült a Bujtosi két záportározó. 2015-ben aztán zárult a szennyvízelvezetési és -tisztítási pályázat programja, később Borbánya és a Malomkert védelmében épült meg 4 záportározó a Tüzér – Lujza – Alma és Szántó Kovács János utca térségében. Az Igrice mellett újabb fontos bázis is elkészült.  

„Másik a Nyulastói csatorna volt, ami ugyancsak hasonló szerepkörrel bír, ami a 9-es főágba, az ún. Simai főfolyásba csatlakozik be. Ez azért fontos, mert Nyírszőlős városrésznek nincs befogadója a nyugati oldalon. Most, hogy ez a szakasz kiépült, már van, és lassan fel tudjuk fűzni Nyírszőlős nyugati felének a településrészeit is erre az ágra, ahogy a Szegély utcát is ráfűztük erre. Ezen kívül kisebb beavatkozások is voltak – mely a lakók szempontjából nem kicsi –, a komplett utcák megépítése, csatornázás, melynek a legutolsó eleme a Korong utca, melyről sokat hallhattak a városlakók, az ott élők pedig érzékelték is” – nyilatkozta Pató István, a Városfejlesztési és Városüzemeltetési Osztály vezetője.

Ez a szakasz rendkívül veszélyes volt a vízkár miatt, de a végleges megoldást csak az jelenti, ha elkészül a Korong utca szilárd burkolata, és a vizeket bevezetik a zárt csatornába.

Szükség és lehetőség szerint döntenek a zárt és nyílt elvezető csatornák kialakításáról.

„Alapvetően a nyílt csatornák egyre inkább a preferáltabbak a tervezési előírások szerint. A jelenlegi előírások azt mondják ki mind a tervezőknek, mind a TOP-os szabályok szerint, hogy a vizeket próbáljuk helyben tartani. Mindenütt nem lehet helyben tartani, hiszen valamikor olyan mennyiségű vízről van szó, melyet nem tudunk helyben elszikkasztani, vagy ha megpróbáljuk, nagyon időigényes lenne. Ez nyilván az adott terület talajviszonyaitól is függ. Egy homokos talajon viszonylag hamar elszikkad az a csapadék, ami leesik, máshol meg el kell onnan vigyük a többletvizet. Általában együttesen szoktunk megoldásokat találni, zárt csatornákat is, illetve nyitott árkokat, szikkasztó árkokat is építünk, ezért kell komplexen gondolkodni” – fogalmazott az osztályvezető.

A teljes Tünde utcát érintő csapadékcsatorna-rekonstrukció után nyerte az önkormányzat az 1 milliárd 36 millió forintos TOP-os támogatást, a Környezetvédelmi Infrastrukturális Fejlesztések Nyíregyházán című pályázattal. Ez érintette az Alma, Málna, Rezeda és Kökény, a Nárcisz és Csemete utcát. Zárt csatornát, záportározó vagy csapadékvíz-átemelőt építettek, résfolyókát vagy padkafolyókát. Hol mire volt szükség.

A projektzáró után tovább folyik a munka, hiszen a város saját forrásából megvalósított út-, járda- és közterület-fejlesztés alkalmával kiépül a csapadékvíz-elvezetés is, lassan valamennyi városrészben. Mindez része az önkormányzati környezetvédelmi programnak.