A mesterséges intelligencia jelenéről és jövőjéről tartott előadást dr. Csepeli György szociológus, szociálpszichológus az AlterEgo Egyesület szervezésében. A professzor a Zay iskolában a digitális technika egészségügyi lehetőségeiről, a kozmikus végtelenségről és az okoseszközök veszélyeiről is beszélt a fiatalok előtt.

Online vásárlás, okosórák, okosházak, okostelefonok, mind-mind a modern kor vívmányai, melyekhez okos emberek kellenek. A mesterséges intelligencia a gépek emberhez hasonló képességét jelenti, egészen a tanulásig, tervezésig, abszolút kreatív módon. Mint ahogyan a számítógép is nem csupán gyűjti az adatokat, de fel is dolgozza azokat.

„A lehetőség mindkét irányban nyitott. Pont arról akarok beszélni, hogy milyen lelki és szociális technikák vannak annak érdekében, hogy megvédjük magunkat a veszélyekkel szemben, és kiaknázzuk az egyébként fantasztikus lehetőségeket. Tehát ilyen értelemben véve a választás szabadsága adott, de ahhoz, hogy előnyünkre használjuk a mesterséges intelligencia adta lehetőségeket, ahhoz nagyon sokat kell tanulni, folyamatosan kell tanulni. Nyomon kell követni a változásokat, mert aki ezzel nem számol, menthetetlenül lemarad, kikerül ebből a főáramból, amit a fejlődés jelent. Pártolom, vagy ellenzem? Ez olyan, ha látok egy vízesést, nem tudom megmondani, hogy szeretem vagy nem szeretem. Nem értékítélet kérdése. Nincs más megoldás, csak az, hogy bele kell állni ebbe az áramba, együtt kell vele haladni, és a maximumot kell kihasználni az előnyök tekintetében” – fogalmazott prof. dr. Csepeli György szociológus, szociálpszichológus.

Bőven van egészségügyi vonatkozása is a területnek, hiszen az okosórák világában a digitalizáció és adatosítás mindenkinek a kezében van. Folyamatosan lehet a testi állapotunkat monitorozni, ellenőrizni a pulzusszámot, a vérnyomást vagy a vércukorszintet. Az okoseszköz korai figyelmeztetést küld arról, hogy milyen esemény várható, így fantasztikus szerepe van a megelőzésben.

„Nem szabad vakon megbízni ezekben az eszközökben, mert – mint mondtam – vannak ártalmak és vannak veszélyek. Ilyen a totális ellenőrzöttség. Az, hogy önkéntesen eladjuk magunkat a rabszolgavásáron, azért az egy nagyon fenyegető perspektíva, mert az adatainkkal vissza is lehet élni. Ahol vissza lehet élni, ott vissza is élnek. A pozitívum az egészségügy területén fennáll. De a vásárlások, a társadalmi médián való szereplésünk, és egyáltalán minden mozzanatunk, amit a hálón megejtünk, az nyomot hagy maga után, és ezek a nyomok sajnálatos módon visszaélésre is alkalmat adnak” – folytatta a professzor.

Csepeli György úgy fogalmazott, hogy ugyanannyira kell csak félni, mint ha egy nyitott lakásban élünk, bárki betörhet hozzánk. El tudják lopni az identitásunkat, az adatainkat. Hamis képeket tudnak megjeleníteni rólunk, és rossz hírbe is hozhatnak bennünket, melynek semmi köze a valósághoz. Az előadás a természetes emberi intelligencia és az általa létrehozott mesterséges intelligencia közötti versenyt mutatja be, melynek nem feltétlenül a mai értelemben vett ember lett a győztese – mondta az előadó.

A korszerű technika egyes fajtái már több mint 50 éve léteznek, de a teljesítmény fejlődése, a hatalmas mennyiségű adat feldolgozása és az új algoritmusok az elmúlt években jelentős áttörést jelentettek a területen. A mesterséges intelligencia napjaink digitális forradalmának központi eleme – vélik a szakemberek, és megkülönböztetnek szoftveralapú, illetve fizikai típusokat a beszéd- és arcfelismerő rendszerektől és fordító szoftverektől, a digitális személyi asszisztenseken át, az önvezető autókig.