Reflexiók címmel nyílt kiállítás a Nyíregyházi Egyetem Könyvtár Galériájában. A Rajz- és Vizuális Kultúra Intézet hallgatói kaptak néhány hónappal ezelőtt egy fekete-fehér reprodukciót. Erre a műre kellett reflektálniuk a művészjelölteknek. Több mint 30 alkotás született. Ezekből a munkákból nyílt a Reflexiók, szubjektív átiratokkal.

Íme, az alapkép 1905-ből. Az Út vörös fákkal. Alkotója a 19–20. század fordulóján élt francia festő, grafikus, Maurice de Vlaminck. Az expresszív művész a Fauvizmus, vagyis a Vadak csoportjának jellegzetes tagja volt, de szokták a posztimpresszionizmus, a kubizmus és a modern művészek között is emlegetni. És ezzel az ismerettel már bőven többet tudunk, mint az egyetemisták, hiszen ők csupán egy fekete-fehér fénymásolatot kaptak. Cím, színek és szerző nélkül.

„Sok mindent bele lehet látni, de alapvetően szerintem ez egy tájkép lenne, és mindenki a saját stílusát és elképzelését vitte bele. Volt, aki szó szerint tájképként festette meg, volt, aki távol-keleti világot vitt bele, és volt, aki akár teljesen szürreális irányba vitte el a festményt” – fogalmazott Juhász Péter.

„Nagyon szeretem ezeket a színeket – mint ahogy a ruhám is mutatja – és szerettem volna egy vidám stílusban bemutatni. Most megdöbbentem az alkotás eredeti címén: Út vörös fákkal, de nem hiszem, hogy ez probléma lenne” – így reagált Rahberger Karina.

„Alapvetően az volt a fő dolog, hogy ne lássuk egymás munkáit a kiállítás előtt, tehát maximum csak csoporttársak között fordult elő, hogy megláttuk. Az volt a fontos, hogy ne befolyásoljuk egymás munkáit” – folytatta Juhász Péter.

Az ötletgazda – legalábbis a Nyíregyházi Egyetemen – Piti Zsuzsa volt. Az első feladatokat még a Covid előtt adta ki, és mindaddig lehetőség volt a rejtély megoldására, míg össze nem gyűlt egy kiállításra való anyag. Nem másolásról van szó, ez parafrázis – fogalmazott a megnyitón a művész.

„Mindenkinek vannak kedvencei. Próbáltuk itt úgy berendezni, hogy egymást emeljék és ne nyomják el, mert van, aki teljesen átírta, és akár nem is fás, szinte sivatagos környezet lett. Én azt hittem, hogy csak a színek fognak megváltozni a képeken. Izgalmas lett, hogy mik jöttek ki! Szerintem itt mindegyikről elmondhatjuk, hogy szubjektív átiratok, tehát nagyjából a másolás szót sem lehet erre használni. Parafrázis. Minden az alkotótól függ. Összenézve pont azt lehet látni, hogy mennyire más mindenki” – vélekedett a képekről a kiállítást megnyitó Piti Zsuzsa festőművész.

Egy levelezős hallgató sérült gyerekekkel foglalkozik, és éppen azért tanul a Nyíregyházi Egyetemen, hogy több eszközzel tudja segíteni munkája során a rá bízott diákokat. Például a színekkel, formákkal, a rajzolás, a művészetek kínálta lehetőségekkel.

„Egy fekete-fehér festményt kellett újraértelmeznünk színesben. Ki hogy reflektál rá, és ahogy látható, mindenki másképp értelmezi, de mind csodálatos. Nem volt egyáltalán nehéz átengedni az ember szemén és agyán az eredeti képet, én is előbb akrillal próbálkoztam, általában érzékenyebb színeket használok, és úgy érzem, hogy sikerült a feladatot megoldanom” – fogalmazott Szántóné Fábián Krisztina.

A kiállítást május 5-ig nézhetik meg a Nyíregyházi Egyetem Könyvtár Galériájában.