Ötödik alkalommal várták a régi Magyarország ízeivel a Sóstói Múzeumfalu vendégeit múlt hét vasárnap. A gasztrorendezvényen idén több mint húsz csapat közel ötven ételét kóstolhatták meg a látogatók. A tirpák ízek mellett a sváb fogások kerültek a középpontba, valamint egy új időszaki kiállítás is nyílt az etnikum történetéről és szokásairól.

A Tirpák pulyák csapata több étellel is készült a vasárnapi gasztrofesztiválra, a rendezvény apropóján a régi hagyományokhoz nyúltak, így javarészt burgonyát és galuskát használtak. A legkisebbek is kivették a részüket a főzésből, összesen tizenketten szorgoskodtak a sátraknál.

„Készül egy ilyen petrezselymes haluskás őzgulyás, ezt így mondták régen, ez egy sváb eredetű fogás. Lesz egy lecsós csülkös galuskánk füstölt csülökkel és füstölt tarjával, mangalicacombbal, saját paradicsomból és paprikából. Ennek nagyon finom íze lesz, miután sok volt a napsütés, jó édes. A gyerekek a háttérben pedig krumplilángost fognak készíteni sparhelten, ez egy régi fatüzelésű berendezés, aki esetleg nem ismerné” – mondta Kósa Krisztián mesterszakács.

A nap végére kiderült, megérte a háromnapos előkészületi munka és az egész napos főzés, a legízletesebb húsos étel díját vihették haza A Régi Magyarország Ízei rendezvényről.

Tánc, jókedv, finom ételek

A hangulat minden csapatnál nagyon jó volt, sok helyen táncoltak, szórakoztak főzés közben. A Bokortanyák Lakosságáért Egyesületnél gulyásleves és csöröge is készült, amivel a vendégek is kifejezetten elégedettek voltak. „Mióta a szemem kipattant, még ilyen finomat nem ettem, nagyon finom, nagyon ízletes minden” – mesélte egy látogató. Ebben az évben már ötödik alkalommal várták a látogatókat a Sóstói Múzeumfaluban erre a rendezvényre. Idén több mint húsz főzőcsapat közel ötven ételét kóstolhatták meg a vendégek.

Sváb ételek és hagyományok

A tirpákok mellett a svábokról is megemlékeztek idén a skanzenben, így sváb ételek is készültek a Napkori Svábok Egyesülete és a Német Nemzetiségi Önkormányzat jóvoltából. Langallót, vagyis kenyérlángost, és strudlit kínáltak a vendégeknek.

„A langallót a kenyérsütéskor készítették és az otthoni dolgokat tették rá, tejfölt, hagymát, szalonnát vagy füstölt kolbászt. Mi minden ízben készítünk, lesz kapros, szalonnás, kolbászos és fokhagymás. Ez pillanatok alatt megsül, most épp kitapasztaljuk egy próbasütéssel, hogy mennyi idő alatt sül meg az itteni kemencében. A nyíregyháziak strudlit készítenek, az is egy tipikus sváb étel. De ettek például nudlit is, többségében inkább tésztaételeket, mert ugye nem mindig vágtak disznót, nem volt fagyasztó, többnyire, amit gyorsan össze tudtak gyúrni vagy nyújtani, azt ették, leginkább tejjel, aludttejjel” – mesélte Ludescher Gabriella, a Napkori Svábok Egyesületének elnöke.

Az intézmény tervei között szerepel egy sváb porta felépítése is a közeljövőben – mondta Baloghné Szűcs Zsuzsanna igazgató.

„A Sóstói Múzeumfalu küldetése az, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyének minden egyes falváról tudomást szerezzünk, kutassuk azokat, különösen az etnikumokat. A svábok egy olyan hiányossága a múzeumfalunak, amivel most már foglalkoznunk kell, hiszen 24. órában vagyunk abban a tekintetben, hogy a kutatásban kevés embert tudunk találni mint adatközlőt, aki forrásul szolgálhat mindarra vonatkozóan, hogy hogyan éltek a svábok itt, főleg a szatmári vidéken” – tette hozzá az igazgató.

Most első körben egy új időszaki kiállítás is nyílt, amely a szatmári svábok szokásait, kultúráját és történelmi megpróbáltatásait mutatja be. A tárlatban egy rövid film is látható, ahol a 96 éves Sájbli Anna néni osztja meg történetét, többek között mesél a málenkij robotban eltöltött nehéz éveiről is. A kiállítás november 30-ig megtekinthető a jármi kisnemesi kúriában.

„A múzeumfalu az értékeink kovácsműhelye”

Baracsi Endre, a vármegyei közgyűlés alelnöke köszöntőjében kiemelte, mindig jó visszatérni a Sóstói Múzeumfaluba.

„A Sóstói Múzeumfalu, mint intézmény, úgy gondolom, hogy a vármegye értékeinek kovácsa vagy mondjuk azt, hogy kovácsműhelye. Akárhogy is nevezzük, mindig az örökséghez, a kultúrához nyúlunk vissza. Itt megtalálható minden, ami a vármegyénk büszkesége. Aki ide ellátogat, az amellett, hogy egy gasztronómiai fesztiválon mint a mai is, ahol megjelenik mindaz a kulturális és kulináris hagyomány, amire mi magyarok büszkék vagyunk már több mint ezer éve a Kárpát-medence közepén, amellett bepillantást kaphat abba a paraszti életbe, amely paraszti életbe mindaz a tudás megjelenik, amely tudás szükséges ahhoz, hogy emberként túl tudjunk élni és meg tudjunk maradni ezen a földön” – mondta Baracsi Endre.

A településrész önkormányzati képviselője beszédében megköszönte a múzeumfalu dolgozóinak és szakembereinek munkáját, Ágoston Ildikó úgy fogalmazott, beírhatnak egy csillagos ötöst a képzeletbeli ellenőrzőjükbe. A Régi Magyarország Ízei programon az ételek mellett a már hagyományos kézműves foglalkozásokkal, népi játszótérrel, táncházzal és színpadi produkciókkal is várta az érdeklődőket.