Megnyílt a Lészen ágyú – Gábor Áron rézágyúja című kiállítás a Kállay-házban. A Székely Nemzeti Múzeum vándortárlata érkezett Nyíregyházára. Gábor Áron egyetlen megmaradt rézágyúja mellett számtalan relikviát láthatnak az érdeklődők, többek között Deák Ferenc egyik pipáját és Kiss Ernő altábornagy nyergét.

Martinovszky István a tárogató segítségével keltette életre a közismert népdalt, a Gábor Áron rézágyúja dallamára nyitották meg a Kállay Gyűjtemény aktuális kiállítását. A tárlat középpontjában az 1906-ban, a kézdivásárhelyi kórház udvarán, csatornázási munkálatok közben megtalált rézágyú állt. Ez a több mint 300 kilogrammos eredeti relikvia is fontos szerepet játszott az 1848-49-es szabadságharc idején, bár ez az ágyú nem ontott ki emberéletet.

Meglepték a csapatokat

A császári csapatok Háromszéken, Erdélyben azt hitték, hogy csak néhány népfelkelőt kell szétugrasztaniuk, így hatalmas meglepetésként érte őket, amikor ágyúkkal fogadták.

„Óriási volt a lélektani ereje az ágyúknak. Ágyúkkal lőnek, miközben úgy gondoltuk, hogy csak kiegyenesített kaszákkal és kardokkal fognak várni – ez volt egy roppant fontos fegyverténye maguknak az ágyúknak. Később pedig ágyúgyár létesült Kézdivásárhelyen. Szabályos gyár, ahol tudtommal 50-60 ember dolgozott, még segédek, inasok is voltak, az ottani céhrendszer teljesen a szabadságharc szolgálatába állt. Gábor Áron maga mint az embléma, ő fogja össze ezeket az energiákat” – nyilatkozta Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója.

Az ágyú

A Székely Nemzeti Múzeum 2011 óta őrzi az egyetlen megmaradt ágyút, amit a ’70-es években elvittek Bukarestbe, a Történelmi Múzeumba. Egy olyan tárgyat emeltek ki a közegéből, amit ott nem tudtak úgy értékelni, éveken keresztül a pincében tartották – tette hozzá Vargha Mihály. Végül öt év alatt, különböző jogi és diplomáciai procedúrák sorozatába került, mire Gábor Áron rézágyúját visszakapta Sepsiszentgyörgy és így a Székely Nemzeti Múzeum. A ’48-as szabadságharc egy olyan esemény a székely magyarság történetében, ahol meg tudták mutatni, hogy kiállnak a magyar ügyek mellett.

Életre kel a történelem

A kiállításon olyan tárgyakat láthatnak, amelyekről mindenki tanult a történelemórákon.

„Kossuth Lajosról, Deák Ferencről, Kiss Ernő tábornokról, Gábor Áronról mindenki hallott, mindenki olvasott és tanult róla, de másabb, amikor nemcsak a történelemkönyveken keresztül ismerjük meg őket, hanem láthatjuk a személyes tárgyait, amelyeket ők valamikor használtak” – mondta dr. Ulrich Attila, Nyíregyháza alpolgármestere.

Gábor Áron hazaszeretete

Gábor Áron egy székely kisbirtokos volt, asztalosként dolgozott, majd tüzér őrnagy lett, tehát értett az ágyúöntéshez. A forradalom és szabadságharc idején a hazaszeretetéről tett tanúbizonyságot, amikor minden vagyonát felajánlotta annak érdekében, hogy elkészülhessen hetven darab ágyú. A sors fintora, hogy Gábor Áron mindössze 34 évesen és ágyúgolyó által esett el a harcokban.

„Ő abba a sorba illeszthető be, ahol Petőfi, Vasvári és a többiek vannak, hiszen ők is ott estek el az erdélyi csatamezőn, sajnos Gábor Áron is ott halt meg 1849. július elején, de az ő példája, kultusza, amit a mai diákok az iskolákban zenében, irodalomban megismernek, az azt az üzenetet hordozza, hogy ő a székely találékonyságával, a tettrekészségével, a hősiességével, a hazaszeretetével beírta a nevét a magyar történelembe” – mondta a megnyitón dr. Vinnai Győző országgyűlési képviselő.

Vándorkiállítás

A vándortárlatnak Nyíregyháza már az ötödik magyarországi helyszíne, a Székely Nemzeti Múzeum felújítása és a folyamatos érdeklődés miatt indították útjára a kiállítást. A Kállay-házban a relikviák között találjuk még többek között Deák Ferenc egyik pipáját és Kiss Ernő altábornagy nyergét, valamint Gábor Áron kerek kis asztalát, amit ő maga készített.

Várják a diákokat

„Ez a kiállítás március 8-ig látogatható, ezután Budapestre kerül az anyag. Erre az egy hónapra szeretnénk a diákságot a március 15-ei nemzeti ünnep előtt megmozgatni, illetve a város és a megye, valamint az ország lakosságát is, aki erre látogat. A diákoknak 300 forintos árban határoztuk meg a belépőt, hogy ezzel is kedvezőbbé tegyük a belépést. A csoportoktól regisztrációt kérünk, várjuk a telefonos bejelentkezéseket, mert az érdeklődés igen nagy” – tette hozzá Dohanics László, a Kállay Gyűjtemény vezetője.

A Kállay Gyűjtemény március 8-a után a húsvéti időszakra készül, a tervek szerint egy hatalmas hímestojás-kiállítás várja majd a látogatókat és egy fotósarkot is berendeznek a vendégek számára.