Ruha teszi az embert – ezzel a címmel indult viselet- és családtörténeti előadássorozat a Kállay Gyűjteményben, alapításának 30. évfordulóján. A miniszterelnök felesége, Kállay Helén és irhabundája tragikus sorsáról, majd Kállay Tamás díszmagyar mentéjéről, áprilisban a kukullákról beszélget a család egy-egy tagjával a gyűjtemény történésze. A díszlet valamennyi esetben a gyűjtemény kiállítási tárgya.

Megyénkhez szorosan kötődő magyar nemesek, az arisztokrácia kiemelt személyiségei őrzik a Kállay család történelmét, és ezzel együtt a régi magyar múltat. A 30 éve folyamatosan gyarapodó, páratlan értékű Kállay Gyűjtemény alapítója Kállay Kristóf, a Máltai Lovagrend Szentszéki nagykövete, az utolsó magyar királyi miniszterelnök, Kállay Miklós legidősebb fia. Az évfordulóra szervezett előadássorozat nyitórendezvényének vendége az ő fia, Kállay Miklós volt, aki beszélt a család napkori ágáról, homályos emlékeiről, és arról az irhabundáról is, mely a találkozó főszereplője volt.  

„Én Nápolyban születtem. Akkor nem nagyon találkoztam rokonokkal, mert a Miki nagybátyám még fogságban, gulágon volt. András bátyám, az édesapám öccse, csak ’56-ban jött ki, szóval mi csak édesanyámmal, a nagypapával, az ő második feleségével, Fényes Mártával, és Kristóf bácsival voltunk mindig együtt. Ők beszélgettek, de én, mint kisgyerek, nem nagyon hallgattam. Most meg sajnálom, hogy nem érdekelt, de kicsi voltam. Egy 5–10 éves gyereket nem hiszem, hogy akár a mai nap is érdekelné a felnőtt beszéd” – mondta Kállay Miklós, a néhai miniszterelnök unokája.

Azt mondja az édesapjáról, Kállay Kristófról, hogy ő egy két lábon járó enciklopédia volt, valamennyi rokonnal a fejében. Kállay Miklós civil foglalkozása szerint viszonybiztosító volt, számtalan londoni céggel állt kapcsolatban. Az ember ifjú korát kitölti a család és a munka, csak később közelít a múlthoz. Nagymamáját sajnos nem is ismerte, hiszen elhunyt, mielőtt ő megszületett volna.

„Én úgy emlékszem, hogy először a Nyírvíz-palotában láttam a nagymamám bundáját. Azt hiszem, itt volt Magyarországon. Erről majd Zoli fog szólni az előadáson. Én beszéltem Helénnel pár nappal ezelőtt, és most tudtam meg, hogy Helén hordta ezt, amikor 10 éves volt. Úgy látszik, ott volt a családnál, csak utána adták oda a gyűjteménynek” – folytatta Kállay Miklós.

Ruha? Viselet? Műtárgy? Kicsit jobban, közelebbről megismertetik a Kállay Gyűjteményben kiállított emlékeket. Kállay Miklós miniszterelnök felesége, Kállay Helén tragédiája és megsérült bundája kapcsán jöttek a gondolatok. Front, fogság, menekülés, munkatábor, emigráció, háborús temetés, majd exhumálás, de emlék az olasz tengerpart is, a pápai nyaralóhely közelében. És itt, Nyíregyházán, a valóság.

„Egy szívrátét motívum található a szívrésznél, ugyanis Kállay Helén ebben az irhabundában hunyt el 1945. február 7-én, amikor a budapesti Török Nagykövetség udvarán tartózkodott, és egy gránátszilánk becsapódott az udvarra, és pont a szívénél találta el. Ezért az irha anyagából egy szívrátét motívumot helyeztek el, ezzel is emlékeztetve az utókort is, hogy sajnos Kállay Helén ilyen tragikus körülmények között, idejekorán elhunyt. A bunda a ’40-es évek végén Kállay András, a legkisebb fiú révén jutott el Caprira, Olaszországba, ahol Kállay Miklós, a volt miniszterelnök és a legidősebb fiú, a gyűjteményalapító Kállay Kristóf tartózkodott. Ők kapták meg az édesanyjuk festményével együtt, majd Kállay Kristóf a rendszerváltás után, ’93-ban a gyűjteménynek ajándékozta ezt a páratlan értékű ruhadarabot. Azóta a mi kiállításunk szerves részét képezi” – mondta dr. Holmár Zoltán, a Kállay Gyűjtemény történésze.

Két hét múlva, március 30-án dr. Kállay Krisztián, a család orosi ágának képviselője lesz az előadássorozat vendége. Kállay Tamás díszmagyar mentéje lesz akkor a beszélgetés főszereplője és témája, melybe egy restaurátor is bekapcsolódik, akinek dolga volt az öltözettel. A harmadik előadás április 13-án lesz, és szintén csütörtökön várják az érdeklődőket.