A Magyar Országgyûlés az 1924. évi XIV. törvénycikkel rendelkezett a világháború hõsi halottai emlékének megünneplésérõl, ekképpen: „A nemzet soha el nem múló hálája és elismerése jeléül, az élõ és jövõ nemzedékek örök okulására és hõsi halottaink dicsõségére minden esztendõ május hónapjának utolsó vasárnapját nemzeti ünneppé avatja.” Ez volt a „Hõsök emlékünnepe”, amely ugyan nem piros betûs a naptárban, de az sokak szívében. Nyíregyházán is komoly hagyománya volt a világháború (így, sorszám nélkül, mert annak idején nem sejtették, hogy lesz második...) hõsi halottai elõtti tisztelgésnek, mely egyik helyszínként döntõen a Hõsök temetõjéhez kötõdött.

SIKERÜLT MEGMENTENI

Ahhoz a ma már kertvárosi sírkerthez, amely a jelenlegi Magyarország területén az egyik legnagyobb, s több mint tucatnyi nemzet közel háromezer katonája alussza ott örök álmát. Mondhatnánk: békében, de ez nem volt mindig így, amire dr. Ulrich Attila alpolgármester is utalt köszöntõjében. – A szocializmus idejében a felszámolás veszélye fenyegette a sírkertet, amit aztán, a civileknek is hála, sikerült az enyészettõl megmenteni. Most gyakran keresik fel külföldi diplomaták és magánszemélyek, s nyugtázzák: Nyíregyháza kellõképpen megadja a végtisztességet mindenkinek – mondta. Mint ismert: a II. világháború után a „felszabadító” szovjet katonák elõtt kellett tisztelegni, a saját hõseink elõtti fõhajtás nem lehetett általános.

Dr. Ulrich Attila alpolgármester a Hősök temetőjében emlékezett a város nevében  (Fotó: Hudivók Róbert)

MÉLTÓ UTÓDOK

Arról, hogyan alakult ki e maga nemében különleges kegyeleti park, a lapunk helytörténésze, Ilyés Gábor által 2014-ben kiadott Hõsök temetõje címû kiadvány ír részletesen. Röviden csak annyit: Nyíregyházán volt egy jelentõs barakk-kórház a háború idején, s az elhunytak városunk földjébe kerültek – legyenek bármilyen nemzetiségûek. A hõs honvédõk utódai nevében a bevezetõben már idézett dandártábornok mondott ünnepi beszédet a rendezvény elsõ állomásán. A „senkit nem hagyunk hátra”-elv azt jelenti, hogy legyen szó bármilyen bevetésrõl, misszióról, mindenkit hazahoznak vagy így, vagy úgy, s ez a tudat szerinte sokat jelent a sereg tagjainak. – A magyar katona méltó utódja elõdeinek, hiszen bátorságát, hõsiességét bizonyítja most is a világ számos pontján békefenntartóként – utalt dr. Ruszin Romulusz a mai feladatokra.

FŐHAJTÁS HÁROM HELYSZÍNEN

A megemlékezéssorozat két másik helyszínen folytatódott. Egyrészt az 1928-ban, Horthy Miklós kormányzó jelenlétében leleplezett világháborús emlékmûnél a Hõsök terén, ahol Kertész József százados, a Magyar Honvédség 6. Katonai Igazgatási és Érdekvédelmi Irodájának megbízott irodavezetõje tartott múltidézést, melyben kiemelte: elõdeink áldozatvállalása nem volt hiábavaló, hiszen máig hatóan erõsíti a nemzettudatot. Az Északi temetõben pedig a II. világháborús emlékmû elõtt hajtottak fejet, ahol Róka Zsolt, a megyei temetkezési kft. ügyvezetõje tartott beszédet, hangsúlyozva, hogy az életáldozat az áldozatvállalás legmagasabb formája. Az emlékezés mindhárom helyszínén elhelyezték a tisztelet virágait is.

ÚJABB FORRÁS A HŐSÖK TEMETŐJÉRE

Újabb, mert a városvezetés már 2014-ben is igyekezett a II. világháború után elhanyagolt, majd egyesületek, diákok, magánszemélyek által felkarolt sírparkot újra méltó állapotba hozni. Ennek következõ lépése lehet egy pályázat, melyet az önkormányzat az I. világháborús hadisírok és emlékmûvek felújítása témában nyújtott be. Célja a hadisírok és emlékmûvek állagmegõrzõ karbantartása és felújítása, hogy ily módon ébren tartsa az I. világháborúval kapcsolatos társadalmi emlékezetet, s hozzájáruljon a közös értékek, a történelem és a kultúrán alapuló magyar és európai identitás erõsítéséhez. A 100 százalékban támogatott, 80 millió forintos beruházás tartalmazza például több száz sisakos sírkõ felújítását, új alapok és sírkövek elkészítését, új fémtáblákat, és a sírkövek tisztítását, impregnálását, feliratozását. A jelenlegi vörös salakkal borított sétány helyett, 572 négyzetméteren, díszburkolattal ellátott sétányt alakítanak ki, és kezelik, felfrissítik a növényzetet is. A kopjafás-, a turul- és a megemlékezések központi helyéül szolgáló fõ emlékmûvet szintén felújítják. – A célunk egyrészt az, hogy egy gondozott kegyeleti parkban emlékezhessenek mindazok, akiknek Nyíregyházán vannak eltemetve a szeretteik. Másrészt, hogy a munkálatok elvégzése után a felújított sírhelyek és emlékmûvek hosszú évekre biztosítsák a méltó tiszteletadás helyszínét – fogalmazott kérdésünkre dr. Kovács Ferenc polgármester.

(Szerző: Tarczy Gyula)

(Felső fotó: A Magyar Takarodó is elhangzott trombitán mindhárom helyszínen, így a Hősök terén, az ország egyik legszebb világháborús emlékművénél is (Fotó: Kohut Árpád)