A magyar költségvetés jó alapokon nyugszik, de kockázati tényező lehet, hogy egyelőre nem lehet tudni, Magyarországnak mennyit kell befizetnie az uniós költségvetésbe, illetve milyen mértékű uniós támogatási forrásokra számíthat az ország – hangzott el a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában.

A 2021-es költségvetés az elmúlt évekhez hasonlóan gyorsan elkészült, de 2010 előttről emlékszem, hogy december 25. táján fogadták el, más kelet-európai országban meg január közepén – mondta Boros Imre közgazdász Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában.

Felhívta a figyelmet arra, „meglehetősen nagy kockázati tényezők vannak az ügyben, hogy egy konszolidált, jó alapokon nyugvó költségvetés készüljön”. Ilyen kockázati tényező, hogy hogyan alakulnak a gazdaság idei számai év végéig – tette hozzá, és kiemelte: nem tartja teljes egészében kizártnak,

„hogy ha lesz is visszaesés, az minimális lesz. És esetleg egy szerény növekedés is elképzelhető”.

Szintén kockázati tényezőnek nevezte, hogy hogyan alakul az unióval a pénzügyi kapcsolatrendszer, amelynek a mértékét, százalékarányát még nem határozták meg a költségvetésben, hogy mi az, amit Magyarországnak be kell fizetni, illetve hogy milyen mértékű uniós támogatási forrásokra számíthat az ország.

Ezek függvényében kellett úgy megtervezni a költségvetést, hogy az alapvető társadalmi prioritásokra, a családok támogatására, a gazdaság életben tartására és egyéb nagyobb feladatokra a szükséges pénzeszközök a rendelkezésre álljanak – mondta a közgazdász.

„Nagyon jó és hatékony a 2021-es költségvetés, ami ráadásul egyfajta visszapattanást is jelez, mert 4,8 százalékos GDP-növekedést céloz meg – nem kis munka”

– összegzett Boros Imre.

Pesuth Tamás közgazdász, a Corvinus Egyetem docense szerint a költségvetésben meghatározott félszázalékos tartalékról el kell mondani, hogy ebből az összegből nem lehet élénkíteni a gazdaságot.

Minél nagyobb a tartalék mértéke, annál kisebb a mozgástere a kormánynak arra, hogy célzott intézkedéseket tegyen különböző területeken.

Ha túlzottan magasra teszem, akkor ezek nem valósulhatnak meg, ha viszont alacsonyabb, akkor az merülhet fel, hogy ha bekövetkezik valami előre nem várt dolog, akkor majd át kell strukturálni a költségvetés fejezetét – közölte.

Fontos szempont, hogy hogyan alakul a koronavírus-járvány terjedése, lesz-e második hulláma, ez azonban – mint fogalmazott – „nem közgazdasági, hanem egészségügyi, egészségpolitikai kérdés”. Mint mondta, „a meglévő kockázatokat lehet mérni és lehet kezelni, amit azonban most látunk 2020-ban és a 2021-ben, az nem a kockázat, hanem a bizonytalanság” – fűzte hozzá.

Pesuth Tamás ugyanakkor úgy vélte, hogy a korábbi évek gazdaságpolitikájának tervezéséhez és végrehajtásához hasonlóan,

a stabilitás megőrzéséhez fontos szempont lehet, hogy már 2020 első fél évében elkészült a jövő évi költségvetés,

az alapját adó prognózisok azonban változhatnak.

Boros Imre szerint a 2021-es költségvetést nem lehet függetleníti a 2020-as büdzséjétől, mint mondta, „egyértelmű és világos, hogy ebben az évben a költségvetést úgy fogjuk bevarrni, hogy a kiadási oldalon a kiadások egy részét nem a kormány bevételeiből finanszírozzák”, hanem relatív eladósodottságból, ami a költségvetés tervezett egyszázalékos hiánya.

Ehhez a kiadásszerkezethez kell majd viszonyítani a következő évi költségvetést, melyben viszont 4,8 százalékos növekedést valószínűsítenek, ami körülbelül 2000–2500 milliárdnyi többlet-GDP-t eredményez, aminek a 40 százaléka beépül különböző formában a büdzsébe – mondta, és ez az a többletpénz, amiből a különböző területekre jutó pluszforrásokat tervezni lehet a jövő évi költségvetésben.

„A magyar államadósság finanszírozásában nem nagyon szaladtunk el külföldi irányba, és a jegybank is végzi azt a kötelezettségét, ami egyébként benne van az alapszabályában, hogy támogatja az ország gazdaságpolitikáját, csak a balliberális kormányok azt a pontot már nem olvasták” – jelentette ki.

Pesuth Tamás az európai uniós mentőcsomaggal kapcsolatban elmondta, hogy például a különböző mutatók, így a munkanélküliség szintjének figyelembevétele lehet igazságtalan, hiszen Magyarország például rengeteget tett azért, hogy ezt a mutatót alacsonyan tartsa, miközben például Portugáliában magas a munkanélküliség, így több támogatást kap az ország az uniótól.

„Azt azért látni kell, hogy ez egy képlet, egy szakértői anyag, de a végén úgyis a politikai vezetők fognak dönteni, nem véletlen, hogy intenzív politikai egyeztetés zajlik” – tette hozzá.