hirdetés
Orosz István Kossuth-díjas grafikusművész, animációsfilm-rendező Százarc című portrékiállítása július 27-ig fogadja a látogatókat a Városi Galéria termeiben.
A Nyíregyházi Fametsző telep egykori vendégművésze, a város több pontján bemutatkozott már. Ez a mostani, amolyan nyári galériás matiné – gondolhatja az ember a portrék láttán. Nem is száz, inkább talán 150 is van – nyilatkozta a művész.
Orosz István Kossuth–díjas grafikusművész, animációsfilm-rendező kiemelte:
Az apropót talán az adta, hogy nem olyan régen Szakonyi Károly író barátom kért meg, hogy egy olyan összeállításhoz, egy antológiához, amit ő szerkesztett és az ő általa ismert vagy fontosnak tartott írók novelláiból állított össze, azokról az írókról én is csináljak egy-egy portrét. Azok is itt vannak azok között, De a régebbi arcképek között meg olyanok vannak, hogy egy saját könyvem, A követ és a fáraó című könyvbe is rajzoltam ilyen hevenyészett portrékat, arcképeket. Azokat is összeválogattam ebbe, de a többi tényleg olyan, hogy egy-egy megbízás, munka vagy saját elszánás, hogy valakit lerajzolok, aki számomra kedves vagy fontos.
Bartók Bélától Weöres Sándorig, a nemzetközi művész és tudós világ személyiségei néznek vissza ránk a falakról. E sokoldalú művész irodalmi műfaja a vers, a novella és az esszé is, ezért választotta sok évtizeddel ezelőtt az Odüsszeiából az Utisz művésznevet. Orosz István művészete egyfajta támadás a szem ellen, olyan sokatmondó, olyan gazdag vonalú, olyan messzire ér az emberek fejében.
Szepessy Béla DLA grafikusművész elmondta:
Ezek nem is portrék a szó hagyományos értelmében, hanem arcok. Száz arc és az arc mögött különféle személyiségek bukkannak fel, és különféle magatartásformák, és a megközelítés módja is szinte mindegyiknek más. Tehát a digitális grafikától elkezdve a régi metszetek hangulatát idéző rajzoktól az egészen karikatúra szerű ábrázolásokig végigjárja ennek a műfajnak szinte minden lehetséges útját.
A kecskeméti születésű grafikusművész Budapesten készítette neves animációs filmjeit, az utóbbiak forogtak már csak a Kecskeméti Stúdióban.
A filmtervek között egy animációs dokumentum, vagy inkább ál-dokumentumfilm szerepel, hiszen tervez bele fikciót is a nem túl régmúlt történelméről és politikájáról, a Kádár és Rákosi korszakról.