A 19. század végén alakult Nyíregyházán a Bessenyei Kör, mely magához vonzotta az irodalmat, művészetet kedvelő embereket. Bánszki István, az akkori Nyíregyházi Főiskola Irodalom tanszékének tanára, később az Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium igazgatója 1987-ben élesztette újjá a mozgalmat. A mai Bessenyei Társaság rendszeres találkozóinak talán legfontosabb eseménye zajlott hétfőn délután a Vármegyeházán.

A Vármegyeháza nagytermében gyűltek össze a Bessenyei Irodalmi és Művelődési Társaság tagjai, hogy elsőként megkoszorúzzák a költő, a politikus mellszobrát, majd előadásokkal és a középiskolásoknak hirdetett irodalmi pályázat eredményhirdetésével folytatódott a Szent György-napi emlékülés.

„Miután nem tudjuk pontosan Bessenyei születésének a dátumát – napra pontosan –, ezért a névnapot választották ki elődeink, hogy György-nap környékén emlékezzünk meg Bessenyei Györgyről. Miután a társaságunk irodalmi és művelődési társaság, nyilván az irodalom hangsúlyos szerepet kap. Ebben az évben több jeles évforduló is van. Olyan évforduló, mely részben megyénkhez kötődik – gondolok itt Kölcsey Himnuszára –, de ugyanezt elmondhatom Petőfiről, Madáchról. Ennek apropóján írtunk ki egy pályázatot középiskolás diákoknak, és ennek eredményhirdetése is most fog megtörténni” – tájékoztatott dr. Kührner Éva, a Bessenyei Társaság elnöke.

Hogyan értelmezi manapság egy fiatal, a száz évekkel ezelőtt élt elődeink életművét, munkásságát? – ez volt a témája az irodalmi pályázatnak. Az esszék az említett Kölcsey-, Petőfi- és Madách-féle irodalmat értékelték.

A leveleki Gárdonyi Géza Általános Iskolából érkezett a Nyíregyházi Kossuth Gimnáziumba a győztes, aki magyartanár édesanyjával egy este végigbeszélte a témamondatot, a gondolatokat, majd Dávid eljutott az összegzésig.

„Az volt a fejemben, hogy fel kell eleveníteni Petőfi Sándor munkásságát – és így kapcsolódik ehhez a cím is: Petőfi a forradalmár –, mert Petőfi vérébe bele volt kódolva az, hogy ő tűzön-vízen át ment a népért, tehát kódolva volt a hazaszeretet. Erről szólt a pályázatom” – mondta Mráz Dávid.

Nemcsak a megye, hanem az egész magyar nemzet számára fontos a Himnusz születésének 200. évfordulója – köszöntötte a Bessenyei Társaság és a társszervezetek képviselőt, illetve Tiszabercel polgármesterét Seszták Oszkár, a vármegyei közgyűlés elnöke.

„Jó érzéssel tölt el, hogy ilyen sokan adózunk így, György-napkor Bessenyei György emlékének. Ez a terem 2007-től viseli az ő nevét, addig egyszerűen nagyteremnek hívtuk. Akkor egy névadási ünnepség keretében elneveztük Bessenyei Györgyről, hiszen éppen kerek évforduló volt. Ezt a dátumot láttuk alkalmasnak, ha Kölcseynek szobra áll a Vármegyeháza előtt, akkor Bessenyei nagysága, emberi, irodalmi nagysága előtt ezzel a névadással tisztelegjünk” – fogalmazott köszöntőjében Seszták Oszkár, a vármegyei közgyűlés elnöke.

A köszöntő után dr. Dámné dr. Rácz Magdolna, a Jósa András Múzeum irodalmi munkatársa és dr. Kiss Kálmán, a Nyíregyházi Egyetem tanára idézett fel pillanatképeket Kölcsey életéről, illetve Petőfi szatmári jelenlétéről. A Muzsika Zeneiskola gitáros növendékei színesítették a délutáni programot. 

A társaság az emlékülés végén megkoszorúzta Bessenyei György szobrát a Bessenyei téren, és megállapodtak abban, hogy májusban látogatást tesznek a közelmúltban megnyitott Görögkatolikus Múzeumba.