A Seuso-kincs a legjelentõsebb ismert késõ római ötvösmûvészeti leletegyüttes, amelyet néhány évtizeddel ezelõtt találtak meg Magyarországon, majd illegális körülmények között jutott ki az országból. A magyar kormány végül két lépésben, az elsõ hét darabot 2014-ben, a második felét idén nyáron visszaszerezte – a Terrorelhárítási Központ logisztikai segítségével –, így június elején végleg Magyarországra kerülhetett. A leletegyüttest augusztus végéig a Parlamentben lehetett megtekinteni. A különleges eszmei és anyagi értékkel bíró mûtárgyegyüttes azonban, mielõtt méltó helyét elfoglalná a Magyar Nemzeti Múzeumban, országjárásra indul. Most elsõként Székesfehérváron mutatkozik be, majd Zalaegerszeg, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc és végül Nyíregyháza múzeumában lesz látható.

MEGHÖKKENTÕ ESZMEI ÉRTÉK

A 14 nagyméretû ezüstedény össztömege 68,5 kilogramm. Az ezüstmûves remekmûvek saját korukban összesen 2040 solidust értek. Ez azért is meghökkentõ, mivel a 4. században egyetlen solidusból 350 liter búzát vagy 109 liter bort lehetett vásárolni. A kincseket a 4. század utolsó évtizedeiben vagy az 5. század elején rejthették el, feltehetõen egy háborús konfliktus elõl menekülve – írja a Magyar Nemzeti Múzeum.

A MÚZEUMBAN MÁR KÉSZÜLNEK

– Nagyon örülünk annak, hogy nálunk is látható lesz a kincs, ráadásul mi vagyunk az országjárás utolsó állomása – hangsúlyozta dr. Rémiás Tibor, a Jósa András Múzeum igazgatója. – Egy szakmai delegáció két héttel ezelõtt már meglátogatott bennünket. Megnézték biztonságtechnikai szempontból a kiállítóhelyet, eldöntöttük, hogy az épületben hol lesz megtekinthetõ a leletegyüttes, mekkora alapterületen, és milyen munkálatok szükségesek ahhoz, hogy minden elvárásnak – biztonsági szempontokból – megfeleljen a Jósa András Múzeum. Éppen emiatt tereket kell majd egybenyitnunk, kamerarendszerrel ellátni a helyet, és pontosan meghatározni azt is, hogy az õrzõ-védõ szolgálat hol foglal helyet (a múzeum udvarát és magát az épületet is biztosítanunk kell). Mivel nagy látogatottságra számítunk, kapubezárásokat is tervezünk. Ez azt jelenti, hogy az épületbe bejutni ugyan a fõbejáraton lehet majd, de azt elhagyni csak az udvaron keresztül. Három hétig lesz nálunk a páratlan leletegyüttes, ami nagy szenzáció, így nemcsak Magyarországról, de a határon túlról is várunk látogatókat.
A Jósa András Múzeumban egyébként most is megtekinthetõk páratlan kincsek. Egyik ilyen a Fejedelmeink mesés kincsei nevet viseli és az erdélyi fejedelmek tallérjait, dénárjait tartalmazza. Február 28-áig láthatóak, majd az átalakításokat követõen, március 27-étõl a Seuso-kincsek váltják õket.

AJÁNDÉKOK A MÚZEUMNAK

– Megállapodást írt alá egymással az I. Nyíregyházi Lions Klub soros elnöke, Demarcsek György és dr. Rémiás Tibor, a Jósa András Múzeum igazgatója. A Lions Klub ugyanis vállalja, hogy az épület elõtt található egyik oroszlán lábát restaurálják.
– A nemzetközi szinten is elismert bécsi szobrászmûvész, Virgilius Moldovan pedig tovább erõsítette kötõdését Nyíregyházához, ugyanis a múzeumnak adományozta a Florance elnevezésû szobrát.

(Szerző: Bruszel Dóra)