A külgazdasági és külügyminiszter szerint minden feltétel adott, a kormány stratégiai partnernek tekinti a várost

Nyíregyházán járt szeptember 28-án Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter elsőként az idén jubiláló nyíregyházi LEGO gyárban vett részt egy kormányzati támogatással megvalósuló, újabb 300 munkahelyet teremtő fejlesztés bejelentésén, majd a Nyíregyházi Be­fektetésösztönzési Konferencián tartott előadást, melyet követően exkluzív interjút adott szerkesztőségünknek.

– Mai programja Nyíregyházán a vármegye egyik legnagyobb munkáltatójánál, a LEGO-nál kezdődött, a jelenléte azt sejteti, hogy az innováció nem áll meg.

– A LEGO a térség legnagyobb munkáltatója, a maga 3300 alkalmazottjával, a kormány stratégiai partnere idestova 10 esztendeje, és most egy újabb nagy fejlesztésről tudtunk megállapodni. Nagy verseny volt a LEGO Csoporton belül, hogy az új csomagolási kapacitásokat hova tegyék. Végül úgy döntöttek, hogy Nyíregyházára kerül ez a beruházás, 30 ezer négyzetméternyi új működési területet hoztak létre, így ezzel már 260 ezer négyzetméteren működnek. Egy 54 milliárd forintos beruházásról beszélünk, amihez 4,3 milliárd forintot adott a kormány, tekintetbe véve, hogy 300 új munkahely jön létre. Tárgyaltunk arról, hogy a LEGO azon célkitűzéséhez, miszerint karbon­semlegesen, tehát a környezetet teljes mértékben megvédve működjön a gyár a továbbiakban, milyen segítséget tudunk nyújtani. Megállapodtunk abban, hogy a vállalat napelempark bővítésére és geotermikus források felkutatására vonatkozó beruházásait is támogatni fogjuk. Ezzel a LEGO hozzájárul ahhoz a célkitűzésünkhöz, hogy Magyarország továbbra is a világnak azon 20 országához tartozzon, amelyek úgy tudják növelni a gazdasági teljesítményüket, GDP-jüket, hogy közben a károsanyag-kibocsátásukat folyamatosan csökkentik.

– A LEGO a nyugati iparterületen helyezkedik el, de a közbeszédben többet szerepel a Déli Ipari Park, mely nagyjából 640 hektárral bővült a kormány támogatásának köszönhetően. Miért tartják fontosnak Nyíregyháza gazdaságfejlesztését?

– A magyar gazdaságpolitikai célkitűzések közül az egyik legfontosabb az volt az elmúlt években, hogy a keleti országrészt, Kelet-Magyarországot beruházásvonzó képesség szempontjából a nyugati mellé zárkóztassuk fel, és ehhez kellenek nagy ipari központok. Ehhez kell Debrecen, Nyíregyháza, Miskolc, Szeged, Békéscsaba. Jól is haladunk ezzel a munkával, mára elmondható, hogy a legjelentősebb beruházásokat vonzani képes magyarországi központok között több kelet-magyarországi is megtalálható. Nyíregyházán még mindig van 420 hektárnyi üres ipari parki terület, ma polgármester úr kedvesen, de határozottan felszólított arra, hogy ezt minél hamarabb töltsük be különböző beruházásokkal. Ez most könnyebben fog menni, mint eddig, tekintettel arra, hogy az elektromosautó-iparra történő átállás tekintetében Magyarország rendkívül sikeresen szállt be abba a nemzetközi versenybe, hogy ezen új autóiparhoz kapcsolódó beruházások hova kerüljenek, hol hozzanak létre munkahelyeket, hol hozzanak gazdasági növekedést. És mivel a világ legnagyobb elektromosautó-ipari vállalatai már mind-mind elkötelezték magukat amellett, hogy Magyarországon építenek gyárakat, így jelentős mennyiségű beszállító érkezése várható, akiknek Nyíregyháza az egyik legvonzóbb beruházási célpont lesz.

„Nyíregyházán kiváló lehetőségeik vannak a beruházóknak”

– Azért említette ezt a „csak” 420-at, mert a másik bő 200 hektárra már van befektető, a dél-koreai W-Scope, a német Boysen, a kínai Sunwoda, ezeket mind ön jelentette be a minisztériumban. Ezek szerint stratégiai partnernek tartják Nyíregyházát?

– Természetesen. Nyíregyházán kiváló lehetőségeik vannak a beruházó vállalatoknak, hiszen a város oktatási rendszere ontja magából a tehetségeket, így munkaerő-kereslet és -kínálat tekintetében problémát nem látok a következő időszakra. Az infrastruktúra kiváló, tehát mind vasúton, mind közúton könnyen és gyorsan megközelíthető a város, az ipari park rendelkezésre áll, a szükséges infrastrukturális fejlesztések megtörténtek vagy folyamatban vannak.

2020 óta 192 milliárd forintnyi forrás odaítéléséről döntött a kormány annak érdekében, hogy a város és a város körüli infrastruktúra az a lehető legfejlettebb legyen. A város, a térség oktatási rendszere, az egyetem, a szakképző intézmények mind-mind vonzerőt jelentenek a beruházó vállalatoknak.

Ma Magyarországon már az a kérdés, hogy lesz-e elég munkaerő. 2010-ben még az volt a kérdés, hogy hol dolgozzanak az emberek, 2010-ben ebben az országban 12 százalék fölött volt a munkanélküliség, most 4 alatt van. Ez egy óriási teljesítmény és óriási különbség. Ma el tudjuk mondani azt, hogy aki akar dolgozni, az tud is.

– Kérdés, lesz-e elég munkaerő?

– Lesz, meg van is. Egyrészről még mindig van 3,5-3,6 százaléknyi munkanélküliség. Emellett Magyarországon az egyetemek struktúraváltásából fakadóan a felsőoktatási intézmények és a vállalatok közötti kapcsolat rendkívül szorossá vált, így egyrészt az egyetemek azt oktatják, ami szükséges ahhoz, hogy a fiatalok aztán elhelyezkedjenek a gazdaságban, másrészt a vállalatok már folyamatosan szipkázzák is el az egyetemekről kikerülő tehetségeket. Ugyanez a helyzet a középfokú szakképzési oktatásban, ahol olyan duális szakképzési modellt követünk, amelynek értelmében az oktatás és a munkavállalásra való felkészítés kéz a kézben jár egymással.

– Említette, hogy Nyíregyháza is részese lett az elektromosautó-iparnak, a három beruházás mind ehhez kapcsolódik, a harmadik konkrétan akkumulátorokat gyárt. Nyíregyházán talán kevésbé, de az ország több részén az elmúlt hónapokban ez gerjesztett indulatokat. Hogyan látja a nyíregyházi felkészültséget, kell-e félni a Sunwoda nevű kínai gyártótól?

- Európában született egy politikai döntés, amelynek értelmében 2035-től csak elektromos autókat lehet piacra dobni. Ez azt jelenti, hogy az európai autóipart át kell alakítani, és az eddigi tradicionális autóiparból egy új, modern elektromosautó-ipart kell csinálni, mert különben megbukik az európai gazdaság. És amikor az európai, nyugat-európai autógyártó vállalatok felkészültek az elektromos autók gyártására, azzal párhuzamosan nem készültek fel az elektromos akkumulátorok gyártására, a legnagyobb vállalatok, a tíz legnagyobból hat kínai, három koreai, egy japán. Ezek most Európába érkeznek gyárakat építeni, hogy ki tudják szolgálni az európai autóipart. Tehát, amikor kínai, koreai elektromosakkumulátor-gyártó vállalatok jönnek Magyarországra, azért van, mert a német autógyártó vállalatok Magyarországot egy európai autógyártási központtá tették. Hova menjenek ezek a vállalatok, ha nem oda, ahol a piac van?

„Az elektromosautó-ipari beruházásokkal munkahelyeket mentünk meg”

– A jövőben az európai országok közül azok az országok tudnak majd gazdaságnövekedést felmutatni, munkahelyet teremteni, fejlődni, akik az új, immáron elektromosautó-iparból a legtöbb beruházást magukhoz tudják vonni. Magyar­országon ma 175 ezren dolgoznak közvetlenül az autóiparban, néggyel kell ezt megszorozni ahhoz, hogy a közvetett munkahelyek számát is megkapjuk. Ez azt jelenti, hogy bőven 800 ezer fölötti munkavállaló érintett az autóiparban. Ám a tradicionális autóipar meg fog szűnni, így lenne sok százezer ember, aki munkanélküliségi problémával nézne szembe, hacsak nem tudjuk idehozni az új autóipari beruházásokat, akik pedig fölszívják ezt a munkaerőt. Tehát, amikor elektromosautó- vagy elektromosautó-ipari gyárakat hozunk ide, akkor megmentjük ezeknek az embereknek a munkahelyeit. Akik nem akarják, hogy ezek a gyárak ide jöjjenek, azok azt akarják, hogy sok százezer magyar család éveken belül nagyon nehéz helyzetbe kerüljön.

„Gazemberség kihasználni a félelmeket”

– S ami a félelmeket illeti, az, hogy az emberek tartanak attól, ami új, az szerintem természetes, az, hogy aggódnak a saját otthonaik és egészségük érdekében, megint csak természetes. Ami nem természetes, sőt gazemberség és gyalázat, hogy vannak, akik ezt kihasználják, ahelyett, hogy elmondanák az embereknek az igazságot. Én Komáromban születtem, az SK Innovationnek ott van az egyik legnagyobb gyára, elektromosakkumulátor-gyára. Mondták, hogy a Dunát veszélyeztetni fogja, mert sok vizet használ. Az SK Innovation, ami az egyik legnagyobb gyár Magyarországon, az egy nap alatt annyi vizet használ, mint a Duna vízhozama 5 másodperc alatt. Győrben nevelkedtem, akkor építették az Audi gyárat. Hogyha valaki köhögött egyet, az orvos már mondta, hogy olyan légszennyezés van a városban, hogy ’úristen’. Ma mindenki büszke arra, hogy ott van az Audi gyár. 4 vagy 5 kilométerre lakom a Samsung SDI gödi gyárától, és el tudtam fogadni a meghívásukat.

Tehát nem szabad félrevezetni az embereket. Ezek az elektromosakkumulátor-gyárak a lehető legszigorúbb környezetvédelmi előírások mentén építik fel a gyárukat és működtetik azt. Azok szítják a hangulatot és azok vezetik meg a magyar embereket, akik azt akarják, hogy ezek a gyárak ne itt, hanem náluk épüljenek föl. Mert azzal, hogy egy gyár Magyarországon épül, az azt jelenti, hogy sem nem Németországban, sem nem másutt, hanem Magyarországon.

– Politikai motiváció?

– Természetesen. És ez azért gazemberség, mert az emberek nyilvánvalóan tartanak minden újtól és aggódnak a saját otthonaikért. Ezeket az embereket segíteni kell, meg kell nekik mondani, hogy nem kell aggódni, és el kell mondani észszerűen, türelmesen, hogy mi történik. De nem kihasználni a félelmüket. Micsoda gazemberség ez!

– Megkerülhetetlen a kérdés: Ukrajna tőszomszédságában, Kárpátalja mellett élünk mi, akiket legközvetlenebbül érintenek a háború hatásai, valós menekültek tömegeivel találkozunk rendszeresen. Ön a diplomácia vezetőjeként gyakori résztvevője olyan tárgyalásoknak, ahol ez terítékre kerül. Erősödik-e Magyarország szinte egyedüli békepárti hangja?

– A helyzet az, hogy Magyarország békepárti hangja közel egyedüli Európában, de globálisan a nagy többséghez tartozunk. Tehát a világnak most már elege van ebből. Elege van abból, hogy amikor Európán kívül háború van, akkor az európaiak mindig nagy okoskodással arra szólítanak fel mindenkit, hogy legyen béke, fejezzék be a háborút, üljenek a tárgyalóasztalhoz. Most, amikor meg Európában van a háború, akkor meg tüzelik a konfliktust. Az egész világnak elege van ebből.

„Ez nem a mi háborúnk”

– És abból is elege van az egész világnak, amiből nekünk, hogy van egy háború, ami nem a mi háborúnk, semmi közünk hozzá, semmifajta felelősséggel nem bírunk az ügyben, és mégis mi fizetjük az árát. És sok ezer kilométerre lévő országok vezetői mondják, hogy emberek, hát nem vagyunk felelősek érte, mégis magasabbak az energiaárak, probléma van az élelmiszerellátással és egekben van az infláció. Miért van ez? Azért, mert még mindig zajlik a háború. Még mindig nem sikerült a béke irányába vinni a dolgokat. A szankciókkal lábon lőtték, vagy most már lassan tüdőn az európai gazdaságot. Tehát ez a békepárti hang ez globálisan, a világpolitikában nagyon hangos. Ez van többségben. Csak itt, Európában előállítottak egy olyan képzetet, mint hogyha a világ Európából állna, vagy még maximum Észak-Amerikából. De ez nem így van. A világ sokkal nagyobb, mint Európa és sokkal nagyobb, mint a transzatlanti térség.