Április 15-én hivatalosan is megkezdődött a 10. Nemzetközi Színházi Olimpia. Nyíregyháza is részese a nagyszabású rendezvénysorozatnak, a Móricz Zsigmond Színház nagyszínpadán két különleges produkciót tekinthetnek meg az érdeklődők.

Május huszadikán a Histrionics várja a nézőket a Bukaresti Nemzeti Színház, míg június harmadikán a Woyzeck, a Szatmárnémeti Északi Színház, Harag György Társulat vendégjátékaként. A szatmárnémetiek nem először lépnek nyíregyházi színpadra, legutóbb a Raszputyinnal arattak nagy sikert.

Négyéves előkészítő munka eredményeként kezdődhetett meg a 10. Nemzetközi Színházi Olimpia – avatott a részletekbe Kirják Róbert, a nyíregyházi teátrum igazgatója. – A szervezők célja az volt, hogy az esemény ne csak egy szűk színházi elit ünnepe legyen. Mi örömmel csatlakoztunk a rendezvénysorozathoz, Nyíregyházán két érdekes, fajsúlyos színdarabot láthat majd a közönség.

A különleges előadások, színházi, tánc-, báb-, gyermek- és ifjúsági fesztiválok, amatőr- és diákszínjátszó találkozók, kiállítások és szakmai programok szerte az országban zajlanak. Több hónapra Magyarországra költözik tehát a sokszínű színházi világ. De mondhatjuk úgy is, a világszínház központja Magyarország lesz ebben az időszakban. Érdemes figyelemmel kísérni eseményeit.
 

Mit tudhatunk a Móricz Zsigmond Színházban látható előadásokról?

A Histrionics szerzője az osztrák Thomas Bernhard, korunk egyik legkiemelkedőbb drámaírója, rendezője Alexandru Dabija, aki az egyik legismertebb és legtöbb díjjal rendelkező színházi rendező Romániában. Megannyi híres színházi produkció kötődik a nevéhez, és nem csak Romániában. A Histrionics színdarab főhőse, Bruscon megalomán, embergyűlölő, hipochonder, nihilista és mértéktelen színész, író és rendező tirádákban tör ki hazája középszerűsége ellen: politikától, társadalomtól és színháztól kezdődően mindenről háborog (ez utóbbitól persze állítása szerint irtózik), dühösen lázad a körülményei ellen, mert semmi és senki nem felel meg művészi ambícióinak; különösen a családja, akivel zsarnoki módon viselkedik. Az őt támogató karakterek groteszkek, már-már karikatúrák, gyakran nevetségesek; megvan bennük az a képesség, hogy a közönség egyszerre érezze őket visszataszítónak és zseniálisnak – de a karikatúra mögött megbújik Thomas Bernhard író pesszimizmusa, akinek meggyőződése, hogy az emberiségnek nincs esélye a megváltásra. A Histrionics rendkívüli szöveggel bír, tele dühvel, kétségbeeséssel, agresszivitással, kiábrándultsággal és fekete humorral. Az előadás érdekessége, hogy román nyelven adják elő, magyar felirattal.

A Woyzecket magyarul hallhatjuk, és szintén kultikus darab.

Valóban, filmként és színházban is többször feldolgozták, s nem véletlenül. Georg Büchner drámája az 1820-as években játszódik Lipcsében, témája egy nagy port kavart a bűnügyi eset, amelyben egy fiatalember, Johann Christian Woyzeck, féltékenységi felindulásból brutálisan meggyilkolta barátnőjét. Az ügy sajtóvisszhangja és a nyilvánosságra hozott rendőrségi dokumentáció ihlette a 23 évesen elhunyt Büchner harmadik és egyben utolsó darabját, amely azonban befejezetlenül, töredékes formában maradt az utókorra.

Az előadás az esetet rögzítő jegyzőkönyvek és Büchner drámájának egyik nagy kérdését gondolja tovább: vajon a gyilkos beszámítható állapotban volt-e a tette elkövetésének idején? Meddig érdemes feszíteni az ember tűrőképességét? Meddig képes elviselni a nyomást, amit a felettese, a környezete, a szerelem (és féltékenység), a hitében való megingás gyakorol rá? Kit terhel a felelősség a tragédiáért, amit a nyomás alatt összeroppant ember követ el? Megtörténhet, hogy éppen ő maga a tragikus főszereplő?
 

Színházi Olimpia

A hagyomány és a korszerűség jegyében, illetve az ókori olimpiák szellemében 1995-ben Görögországban életre hívott színházi találkozó. Az alapítók neves rendezők és drámaírók, görög, japán, amerikai, spanyol, angol, orosz, német és brazil alkotók voltak. A világszínház egyik legnagyobb és legrangosabb eseménye időről időre egy-egy városban, országban talál otthonra. A 2023-as magyarországi olimpia a Színházi Olimpiák történetének 10. eseménye, melynek üzenete: Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!
 

Ki szervezi az olimpiát?

A Nemzetközi Színházi Olimpia eszméjét és az egyes olimpiák szervezését felügyelő szervezet az úgynevezett nemzetközi bizottság. Ennek tagjai a még aktív alapítók, és mindig vannak új tagok: a korábbi olimpiák szervezői is bekerülnek a bizottságba. Az aktuális olimpiát a bizottság felkérésére az adott ország valamely tekintélyes színházi személyisége irányítja és szervezi. A 2023-as budapesti, illetve magyarországi események szervezésével a bizottság Vidnyánszky Attilát, a Nemzeti Színház vezetőjét bízta meg.

Fesztiválszámok

Az első, Delphoiban rendezett fesztiválon csupán 9 előadás szerepelt 7 országból, mintegy két hét alatt. Az 1999-es japán Színházi Olimpiára, ami két hónapig tartott, már 42 előadás érkezett 20 országból, míg a 2001-es nagyszabású moszkvai fesztivál 32 ország 97 produkcióját hívta meg két és fél hónap alatt. A 2018- as indiai olimpia még ezen is túltett, ekkor 35 országból mintegy 470 előadást mutattak be. A 2019-es olimpiának 2 fővárosa is volt, az orosz metropolisz, Szentpétervár, és a kis japán Toga, az olimpiaalapító Suzuki Tadashi színházi központja. A tervek szerint a magyarországi olimpia 35 ország 200 társulatát fogadja, mintegy 550 előadás látható majd 70 helyszínen – Budapesten és egész Magyarországon.