Az önkormányzat igyekszik nyomon követni a társadalmi változásokat, ami a támogatási rendszer átalakításában is érzékelhető, hiszen annak ellenére, hogy felerősödött az állam szerepe a segélyezés terén, a Polgármesteri Hivatalnak e téren továbbra is jelentős tennivalói vannak. Ezek a megállapítások is szerepelnek abban az elemzésben, melyet dr. Krizsai Anita készített. A Polgármesteri Hivatal Szociális és Köznevelési Osztályának vezetőjeként egyébként is kulcsszerepe volt a télen nyilvánosságra hozott, a nyíregyháziak életminőségének változásait feltáró városi kutatássorozat elkészültében. A tíz év adatait tartalmazó, rengeteg szempontot figyelembe vevő programból kiderült: jelentősen nőtt egy évtized alatt az itt élők életminőség-indexe. Ezúttal a szociális terület, a támogatási rendszer változásait követhetjük nyomon, a sorozat folytatásaként.

Nyíregyháza önkormányzata a helyi segélyezési rendszer alakítása során igyekszik nyomon követni mindazokat a társadalmi, gazdasági és jogi változásokat, amelyek hatással bírnak a szociális és gyermekjóléti ellátások rendszerére.

Valós segítség legyen

Az önkormányzat célja, hogy jól célzott, a támogatásra szoruló egyéneknek, családoknak valós segítséget nyújtó támogatási rendszert alakítson ki. A kutatás keretében elsősorban a segélyezési rendszerben bekövetkezett változásokat, tendenciákat vizsgálják, annak hatásait a város lakosságára.

Ami a Járási Hivatalokhoz került

A segélyezési rendszer 2013-tól változott. Ez évtől az újonnan kialakított járási hivatalokhoz került az időskorúak járadéka, alanyi és normatív közgyógyellátásra jogosultság, ápolási díj (43/B. § kivételével) és az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, illetve 2015. március 1-tõl az aktív korúak ellátása (foglalkoztatást helyettesítő támogatás és egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás) is. A jogosultságot ezekhez a támogatásokhoz a járási hatóságok állapítják meg, országosan egységes elvek alapján.

Települési támogatás

Az önkormányzatoktól kérhető támogatások elnevezése 2015. márciustól egységesen „települési támogatás” lett, ebbe a kategóriába sorolhatók az egyszeri segélyek, a rendszeres gyógyszertámogatás, a lakásfenntartási támogatás, az adósságkezelési szolgáltatás, a 18 év feletti személyek ápolására nyújtható ápolási díj.

A segélyezésben részesülők számának változása

A kutatás keretében a lakásfenntartási támogatás, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben és az eseti támogatásban részesülők számának alakulását vizsgáltuk. Az országos adatok alapján a lakásfenntartási támogatásban részesülő háztartások száma 2000-tõl folyamatosan emelkedett, 2012-ben vették legtöbben igénybe. Nyíregyháza város adatai alapján szintén az egyik legtöbbet igényelt támogatási forma volt 2012-ig.

A lakásfenntartási támogatásban részesülő háztartások/személyek száma (2008–2017)

           2008      2010      2012      2014      2016      2017     

Lakásfenntartási

támogatás       3057      4429      5828      4448      1811      1905

(háztartás)     

Az országos adatok alapján 2013-tól folyamatosan csökkent a támogatott háztartások száma, és a városi adatok is követik az országos tendenciát. A változás annak ellenére bekövetkezett, hogy a korábbi, törvény szerinti szabályozást a nyíregyházi önkormányzat fenntartotta, majd ezt követően figyelembe vette a garantált bérminimum és a nyugdíjak összegének növelését, emelte a jogosultság feltételeként a jövedelemhatárt.

A gyermekes háztartások helyzete

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma nagyságrendileg a lakásfenntartási támogatáshoz hasonló mértékű volt. A kedvezményben – abban a támogatási formában, amely alapvetően étkeztetésre jogosít – részesülők száma folyamatosan csökken. Ez a tendencia országosan és városi szinten is kimutatható. A létszámcsökkenés okai között a családok kismértékű jövedelemnövekedése, a kedvezményre való jogosultsági küszöb állandósága és a demográfiai változások szerepelhetnek.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma és aránya 2008–2017 között

Támogatási rendszerek változásai

A tanulmány szerzőinek – tovább vizsgálva a változások okait – véleménye szerint a jövedelmi helyzet javulása részben okozhatja a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők létszámának változását. A csökkenés további oka lehet, hogy a támogatási rendszerek változása miatt más módon jutnak azokhoz a kedvezményekhez a gyermekes családok, amelyek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez is kapcsolódnak. Ezek között meg kell említeni a gyermekétkeztetés szabályainak és a tankönyvellátás rendszerének változását.

Bővülő ingyenes gyermekétkeztetés

A gyermekétkeztetésben az ingyenes hozzáférés folyamatosan bővült. 2016-ban a kedvezményre jogosultak körének bővítése után az ingyenes ellátásban részesülő gyermek az összes étkezőt tekintve 41,5%, a kedvezményezettek számarányához viszonyítva a gyermekek 71%-a a megyei jogú városban.

Térítésmentes tankönyvellátás

A térítésmentes tankönyvellátásra első alkalommal a 2013/2014. tanévben az első évfolyamra beiratkozott tanulók voltak jogosultak. Ezt követően felmenő rendszerben terjedt további osztályokra.

Sokakat érint

A gyermekétkeztetés és a tankönyvellátás szabályainak változásai nemcsak a rászoruló gyermekeket érinti, hanem a kedvezőbb körülmények között élő gyermekeket is. Nem állítjuk, de valószínűsíthető, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők számának a csökkenéséhez a családok jövedelmi helyzetének változásán túl a fentiekben említett intézkedések is hozzájárulnak.

Bizalom

Megvizsgáltuk, hogy a nyíregyházi lakosok bizalma a mesterséges támogató rendszerek iránt hogyan alakult. A természetes támogató rendszerek szerepével összehasonlítva továbbra is mindenhol elsõdleges a család szerepe. Az adatok alapján a korábbi évekhez hasonlóan közel azonos a bizalom a hivatal és a szolgáltatók iránt egyaránt.

Annak ellenére, hogy 2013-tól az állam szerepe a segélyezés terén felerősödött, továbbra is jelentős szerepet tölt be a nyíregyházi önkormányzat a segítségre szorulók támogatásában.

Információk

A tanulmány arra is rámutat, hogy az információknak a lakossághoz történő eljuttatásában a szolgáltatóknak nagyobb szerepet kell vállalnia, hiszen ők azok, akik napi kapcsolatban állnak az ügyfelekkel.