11 pontban foglalta össze Magyarország, hogy milyen intézkedésekre lenne szükség Ukrajnában, hogy a kárpátaljai magyarok visszakapják azokat a jogaikat, amellyel 2015 előtt még rendelkeztek. Mind a hazai, mind a nemzetközi sajtó nagy érdeklődés mellett követte Szijjártó Péter hétfői, ungvári tárgyalását az ukrán külügyminiszterrel.

„A találkozó hangnemét, azt hiszem, hogy túlzás nélkül lehet konstruktívnak nevezni, viszont már túlságosan régóta foglalkozom magyar–ukrán kétoldalú ügyekkel ahhoz, hogy ebből bármi fajta nagyon biztos következtetést levonjunk” – ezzel kezdte hétfő esti interjúját Szijjártó Péter, miután Ungváron tárgyalt Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel. A találkozó fő témája a nemzeti kisebbségek jogai voltak, ahogy Szijjártó Péter a tárgyalások utáni sajtótájékoztatón fogalmazott: átfogó és mély témákat érintettek.

Kiegyensúlyozott kapcsolat 2015-ig

A külügyminiszter felidézte, 2015 elejéig a kétoldalú kapcsolatrendszer Ukrajnával stabil és kiegyensúlyozott volt, összességében nem volt olyan kérdés, ami beárnyékolta volna a kapcsolatot. Ez 2015-ben egy csapásra megváltozott, amikor Ukrajnában elkezdték úgy módosítani a kisebbségekről szóló törvényt, hogy többek között a magyar nemzeti közösség jogai is folyamatosan, egyre inkább szűkültek – tette hozzá a külügyminiszter. Elsősorban az anyanyelvhasználat és az oktatás terén, ez a negatív spirál egyre mélyebbre vitte a kétoldalú kapcsolatokat – fogalmazott Szijjártó Péter. A háború kezdetekor a magyar kormány úgy döntött, hogy ezeket a kérdéseket zárójelbe teszik, ameddig Ukrajna háborúban áll.

„Mi következetesen tartottuk ehhez magunkat egészen addig, amíg az ukránok a háború dacára nem kezdték el tovább szűkíteni a nemzeti közösségek, köztük a magyar nemzeti közösség jogait is. Ekkor lépett életbe az a törvény, amely gyakorlatilag megszüntette például a nemzetiségi iskoláknak a jogállását és az a 99 magyar oktatási intézmény, amely működik Kárpátalján, ők elvesztették ezt a státuszukat és onnantól kezdve nem magyar nemzetiségi iskolaként, hanem ukrán iskolaként folytatják a működésüket, amely magyar nyelven is taníthat.”

Nyelvhasználati kérdések

Ekkor Magyarország elővette ezt az ügyet, amelynek eredménye, hogy az ukrán parlament tavaly decemberben hozott egy döntést, amely arra volt alkalmas, hogy a korábban említett negatív spirált megállítsa. Arra azonban nem volt elég, hogy visszaadja azokat a jogokat, amelyekkel a magyar nemzeti közösség rendelkezett korábban, egészen 2015-ig.

„Nekünk ez a kőkemény stabil elvi álláspontunk, hogy a magyar nemzeti közösségnek vissza kell kapnia azokat a jogokat, amelyek 2015-ben már a rendelkezésére álltak, mert ha az addig jó volt és addig nem jelentett fenyegetést Ukrajna létére, márpedig nem jelentett, akkor miért nem térünk oda vissza. Mi Magyarországon soha nem hoztunk olyan döntést, ami csökkentette vagy szűkítette volna a nálunk élő nemzeti közösségeknek a jogait, akár az ukrán közösség jogait is.”

A magyar álláspont szerint Ukrajnának módosítania kell a törvényeit, amely főleg az oktatást érintené. Azt szeretnék, hogy újra lehessen magyarul érettségizni, hogy a felsőfokú szakképzésben választani lehessen a magyar nyelvet, hogy az igazgatók ne növeljék önkényesen az ukrán nyelven tanítandó tantárgyak számát. Szijjártó Péter szerint az is elfogadhatatlan, hogy az oktatási miniszter utasítást ad arra, hogy a szünetben sem lehet magyarul beszélni.

„Hogyan lehet azt a teljesen észszerűtlen állapotot elkerülni, hogy mondjuk egy magyar nyelvű beteg a magyar nyelvű orvossal beszél magyarul és ezért megbüntetik őket, mert nem az államnyelven beszélnek. Vagy hogyan lehet azt a teljesen eszetlen helyzetet megszüntetni, hogy egy magyar faluba, ahol mindenki magyarul beszél, a kultúrházba jönne Magyarországról egy színtársulat és a színházi előadását a magyaroknak csak úgy adhatja elő, ha közben mondjuk digitálisan feliratozzák az egészet ukránul. Szóval ezeket kell kiiktatni és visszatérni a 2015-ös helyzethez.”

Bizottság a mihamarabbi megoldásokért

A külügyminiszter ezek megoldására átadott egy 11 pontból álló javaslatcsomagot, amelyet egy kormányközi oktatási vegyes bizottság tárgyal, amit magyar részről a külgazdasági minisztérium, az ukrán részről pedig a parlamentjük oktatási bizottsága vezet. A bizottságnak tíz napja van arra, hogy a két kormány elé vigye a döntéseket, hogy mit és hogyan lehet a listából megoldani. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter erre úgy reagált, szeretnének kétoldalú párbeszédet folytatni, hogy pontot tegyenek a kérdések végére.

Orbán-Zelenszkij találkozó

A nemzetközi sajtót egy másik kérdés is lázban tartja már hónapok óta: hogy mikor találkozik majd személyesen Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke. Erre a kérdésünkre is válaszolt Szijjártó Péter.

„Ezt a találkozót láthatóan az ukrán fél nagyon szeretné. Szorgalmazzák, hogy ez a legfelső szintű találkozó létrejöjjön. Az nagyon fontos, hogy tudjuk, hogy miért is kellene egy ilyen találkozót lebonyolítani. Egy ilyen találkozón valaminek történnie kell, és mi azt gondoljuk, hogy egy magyar–ukrán legfelsőbb szintű találkozóra akkor kell, hogy sor kerüljön, amikor az egy új fejezetet tud nyitni a kétoldalú kapcsolatokban. Ez pedig csak abban az esetben lehetséges, hogyha az ukránok teljes körűen visszaadják a 2015-ben, a magyar nemzetiség által már birtokolt jogokat, illetve más fontos szegmensekben, mint például a közlekedési együttműködés vagy az infrastrukturális összeköttetés, tudunk olyan előrelépést tenni, amihez a két vezető találkozójára van szükség. Én már kilenc éve tárgyalok az ukránokkal és még most is volt jó néhány olyan projekt, amiről már kilenc éve is tárgyaltam és most jutottunk el oda, hogy akkor most talán megmozdul valami valójában is. Megpróbáljuk helyreállítani a bizalmi légkört a két ország együttműködésében, amelyhez ma tudtunk egy-két lépést előre tenni, de hosszú az út és sok munka van még előttünk. Mi készen állunk arra, hogy ezt a munkát elvégezzük. A munkának egy részét az jelenti, hogy a kisebbségi kérdésekben meg tudjunk egyezni” – nyilatkozta stábunknak a miniszter.

Lesz EU és NATO csatlakozás?

Az ungvári tárgyaláson, még ha röviden is, de szóba került Ukrajna NATO és EU csatlakozása is. Ahogy Szijjártó Péter fogalmazott, azért egyeztettek erről csak néhány mondatban, mert a külügyminiszter kiemelte, hogy ez nem egy kétoldalú kérdés, de más szempontok is szerepet játszhatnak az ukrán csatlakozás ügyében.

„Amikor arról van szó, hogy Ukrajna ötvenmilliárd eurós támogatást szeretne, az számunkra nem egy átutalási kérdés. Ez a kérdés jóval előbb kezdődik, mint hogy eljussunk egyáltalán oda, hogy lehet-e 50 milliárdot adni az ukránoknak, és hogy mire, hogyan, milyen szempontok szerint, milyen biztosítékokkal. Tehát először is azt kell tisztázni, hogy egyetértünk-e az Európai Unióban abban, hogy az Európai Unió egy költségvetési ciklus felénél egy ilyen mértékű változtatást tegyen a saját költségvetésén. Elbírja-e az Európai Unió, nem veri-e szét az Európai Unió költségvetését egy ilyen intézkedés? Helyes-e az, hogy amíg egyes európai uniós országok, például mi, magyarok nem kapjuk meg a nekünk járó forrásokat, addig az Európai Unió egy ilyen hatalmas költségvetés-módosítással egy külső szereplő számára újabb összegeket biztosítson úgy, hogy az eddig átadott összegek felhasználását sem elemezte. Az a várakozás, hogy majd akkor, ha Ukrajna megoldja a kisebbségi kérdéseket, akkor mi mindenben zöld lámpát adunk az azért nem reális – és ezt elmondtam nekik őszintén –, mert két teljesen más dimenzióban létező kérdésről beszélünk. Van egy kétoldalú kérdés, egy nemzetközi kontextusban kétségtelenül, ami a kisebbségi jogvédelmet érinti és van egy belső európai uniós folyamat, aminek csak egy eleme az, hogy most akkor Ukrajnában hogy fog kinézni a jövőbeli együttműködés.”

Béketárgyalások akár Budapesten

„Magyarország álláspontjának a félreértelmezése, az elferdített bemutatása, az álhírek terjesztése a nemzetközi média egy bizonyos szeletének kedvelt sportága és ez a tevékenység képes feszültségeket kelteni. Viktor Mikita, Kárpátalja megye kormányzójának teljesítménye nélkül ezeket a mesterséges feszültségkeltési kísérleteket nem lehetett volna kezelni. Két évvel ezelőtt, a háború kirobbanása után 3-4 nappal találkoztam kormányzó úrral Záhonynál az ukrán oldalon, akkor elmondtam, hogy Magyarország kormánya kész azonnal megfontolni és a tudása szerint a lehető legjobban végrehajtani azokat a segítségkéréseket és segítségnyújtásokat, amelyet a kormányzó úr nyújt elénk” – mondta a tárgyalás utáni sajtótájékoztatón Szijjártó Péter. Akkor azt is felajánlotta a külügyminiszter mind az ukrán, mind az orosz félnek, hogy Budapesten nyugodt körülmények között, biztonságban tudnak tárgyalni a békéről. „Nem gondoltam volna, hogy ez két év múlva még aktuális lesz, de ma elmondtam újra, hogy ez a felvetésem, amit akkor tettem az még mindig érvényes” – hangsúlyozta Szijjártó Péter.

A külügyminiszter ungvári programja a Kálvária temetőben indult Andrij Jermakkal, az ukrán elnöki hivatal vezetőjével és Dmitro Kuleba külügyminiszterrel, egy gyertya elhelyezésével tették tiszteletüket azok előtt, akik a harcokban életüket adták az elmúlt közel két évben.

„Borzasztó volt látni a fiatalok arcképeit, akiknek családjaik és gyerekeik vannak. Ez megerősítette bennem azt, hogy igenis megkettőzött erővel kell küzdeni azért, hogy minél előbb béke legyen, mert emberi életeket csak békével lehet menteni. Amikor az ukránokkal beszélünk, az oroszokkal beszélünk, külön-külön mindenki kész azonnal természetesen béketárgyalásokra. Egyelőre úgy látom, hogy az a koncepció, amivel asztalhoz ülnének a felek, az egyelőre még nagyon messze van egymástól.”

Az ukrán külügyminiszter a sajtótájékoztatón megköszönte Magyarországnak azt a segítséget, amit az Ukrajnából menekülőknek biztosítottak, főleg az első hetekben, amikor tömegével menekültek a harcok elől.

Fenyegetések a találkozó előtt

Korábban a találkozó előtt egy életveszélyes fenyegetést kapott a magyar külügyminiszter. Egy ukrán nyelven írt üzenetben az állt, „robbanásveszélyes üdvözletre” számíthat az ukrajnai látogatásán. Egy nappal az ungvári tárgyalások előtt Szijjártó Péter a közösségi oldalán azzal nyugtatta meg az aggódókat, hogy a győri bencés rendház összes szerzetese imádkozik érte.

„Ha ilyen névtelen e-mailek alapján alakítanánk ki a munkarendünket, akkor otthon ücsörögnék, tehát egy pillanatra meg nem fordult a fejünkben, hogy ezt a találkozót el kellene halasztani, sem nekünk, sem az ukránoknak. Vannak szakemberek, akiknek az a dolguk, hogy egy-egy ilyen találkozó biztonsági körülmények adottak legyenek. Részünkről a Terrorelhárítási Központ, és van az ukránoknál is erre szakosodott szervezet. Azt mondták egyébként a TEK-es kollégák, hogy egészen kiváló volt az együttműködés köztük és az ukránok között, és ez látszott is az egész szervezésen, tehát minden pontosan úgy ment, ahogy előre arról megállapodtunk.” – válaszolta kérdésünkre a külgazdasági és külügyminiszter.

A Szijjártó Péterrel készült teljes interjút február elsején 18 óra 30 perckor a Nyíregyháza Most című magazinműsorunkban láthatják a nézők.