Online Tudományos Diákköri Konferenciát rendeztek a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karán, Nyíregyházán. Az eseményen többek között a szociokultúrához, a pszichológiához, az egészségmagatartáshoz, a társadalomtudományhoz és az önkéntességhez kapcsolódóan tartottak szekcióüléseket, ahol a hallgatók beszámoltak kutatási eredményeikről.

Két szabadon választott roma társadalmi csoport egészségszociológiai állapotának bemutatása, Várandósok egészségmagatartása, A munka és a magánélet egyensúlya, Demencia a családban, Szepszis halálozás, Az ápolók COVID-19 járvány alatti tapasztalatai, A vérplazma-donáció motivációi, Állami és magán-egészségügyi ellátás, Sportolási szokások a vesetranszplantáltak körében – néhány téma a tudományos diákköri dolgozatok közül, melyet online formában mutattak be az Egészségügyi Karon a Debreceni Egyetem, illetve a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem ifjú kutatói.

„Ami összeköti ezt a mai napot, az egyetlen fogalom köré, az életminőség fogalma köré lehetne összefűzni. Az életminőséget mindenfajta szempontból értem. Úgy is, mint amikor lelki egészségről van szó. Akkor is, amikor sportról van szó, vagy ha az önkéntesség kérdését feszegetjük. És az életminőséghez tartozik természetesen a betegség is, a munka, a munka és a magánélet egyensúlya, és az életminőséghez tartozik 2021-22-23-ban, és a következő évtizedekben az, hogyan tudjuk a magán-egészségügyi és az állami egészségügyi ellátásban – ebben a bonyolult rendszerben – megtalálni a helyünket még egészséges, magunkról felelősen gondolkodó, és akár beteg emberként is” – szólt köszöntőjében dr. habil Móré Marianna, a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karának dékánja.

A kutatói életpálya első lépcsője a Tudományos Diákköri dolgozat, mely kutatásra méltó témákat vesz nagyító alá.

Balázs Bianka Nagykálló és Hodász roma lakosainak egészségi állapotát mérte fel:

„Nagykálló – ahonnan én is származom – egy kb. 10 ezer fős város, ahol jó az infrastruktúra, integrált oktatás van, közel vannak a környező városok, így a foglalkoztatás is megfelelő. Hodász pedig azért kiemelendő, mert a görögkatolikus egyház folytat cigány pasztorációs tevékenységet. Segítik a felzárkóztatást, az oktatást, illetve a foglalkoztatást is helybe viszik a településre.”

Bige Borbála Julianna 5 éve közösségi gondozó, a kar levelezős hallgatója:

„A mentális betegségek meghatározása a közösségi ellátásban a WHO megfogalmazása szerint a mentális egészség esetén a jólét egy olyan foka, ahol az egyén meg tudja valósítani képességeit, meg tud küzdeni az élet mindennapos nehézségeivel, stresszhelyzetével, képes eredményes és termékeny munkavégzésre, hozzá tud járulni a közösségi élethez.”

Kincses Dorottya szülésznőhallgató a várandósság és a sport hatását vizsgálta:

„Egészen a XX. század elejéig a várandósság alatti sportolást kerülendőnek tartották. Az volt az oka, hogy a kapott eredmények azt sugallták, hogy a terhesség kimenetelére a testmozgás káros hatást gyakorol. Ez azért volt, mert a kutatások nem tettek különbséget az intenzitási szintek között. Viszont a ’70-es évek végétől ismételten kutattak, és már 1985-től nem tudták bizonyítani azt, hogy a mérsékelt vagy enyhe intenzitással végzett testmozgás káros hatást gyakorolna a kismamára és a magzatára, így 2002-ben az amerikai szülészeti és nőgyógyászati társaság új irányelveket tett közzé a sportolásnak a jótékony hatásairól.”

A konferencia lebonyolítását a Generációk közti tudomány című pályázathoz kapcsolódóan a Nemzeti Tehetség Program, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, valamint az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet támogatta. Rendezője a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kara. Itt körvonalazódott a kar oktatási profilja, elérhető lett egyfajta tudásmegosztás határon túli közösségekkel, illetve hallgatóik is szót kapnak az egy időben, Debrecenben zajló orvos – egészségtudományi konferencián. Azon túl, hogy szakdolgozat vagy egyéb tudományos munka születhet a mostani dolgozatokból, emellett az eredmények helyet kapnak a nyáron megjelenő Diáktudomány hetedik kötetében is.