A klímaváltozás nem a jövő veszélye, hanem a jelen valósága. Ezért is volt nagy jelentősége ennek a geomonitoring rendszert megvalósító projektnek, amelynek záróeseményét kedden tartották a Megyeházán. A projekt részeként a megyei klímastratégia nyújthat majd támpontot a határon átnyúló régió klímastratégiájának kidolgozásában.

A Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna ENI Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014–2020 keretében európai uniós támogatással valósult meg – a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat részvételével hozták létre a Területi vészjelző rendszert a határmenti régióban.

„Az elmúlt nyár alapján nem kell azt ecsetelni, hogy a klímaváltozás nem a jövő veszélye, hanem a jelen valósága. Ezért is volt nagy jelentősége ennek a geomonitoring rendszert megvalósító projektnek. Partnereinkkel egy monitoring rendszert építettünk ki főleg Kárpátalján, amely a geomorfológiai sajátosságokban bekövetkezett változásokat folyamatosan figyeli. Az önkormányzat feladata a megyei klímastratégia adaptációja, illetve kiterjesztése a térségre. Ezeken a területeken nem volt ilyen dokumentum, a következő években az ottani önkormányzatok olyan elképzeléseket tudnak majd megfogalmazni, amelyek a klímaadaptációt segítik majd elő” – ismertette Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke.

A mintegy 850 ezer eurós európai uniós forrásból létrejött Területi vészjelző rendszer a térség hosszú távú klímastratégiájának kidolgozásában nyújt majd segítséget. A 24 hónapos projekt 2019-ben kezdődött adatgyűjtéssel.

„Ebből az üvegházhatású gázok mértékét számoltuk ki, emellett pedig bemutattuk a régió klimatikus földtani viszonyait. Ezen gázok okozta változásokat, valamint az egyes területeket és összességében a régiót jellemző problémákat is megfogalmazták.”

Magyarországon a megye mellett a BME, a kassai egyetem, az ungvári egyetem és a kolozsvári egyetem munkatársai vettek részt a közös munkában – tette hozzá Rozinka Zsolt Illés, a projekt szakértője.