– A jelent és a jövőt jelentősen meghatározza egy 2005-ös döntés, a Sóstó-kötvény kibocsátása, melyet megfejelt az akkori képviselő-testület 2008-ban azzal, hogy kézfizető kezességet vállalt az ügyben – kezdte az elemzést dr. Kovács Ferenc. – Így idén január elején egy kamataival és az árfolyamveszteséggel együtt több mint 2,5 milliárd forintot kellett átutalnunk. Ha nem gazdálkodtunk volna takarékosan az elmúlt évi intenzív fejlesztési program mellett is, s a kormányzat nem segített volna egymilliárd forinttal tavaly év végén ez ügyben, nagy bajban lehettünk volna. Így is jelentősen megterheli az idei költségvetést az ügy teljes rendezéséhez felvett folyószámlahitel, amit év végéig vissza kell fizetnünk. Képzeljük csak el, mi mindent lehetett volna csinálni ebből a pénzből... Persze így sem mondunk le például az utak, járdák, bölcsődék, óvodák, iskolák vagy szociális intézmények felújításának általunk elkezdett, szisztematikus programjáról.

– Mi az, amit már most tudni lehet?

– Számos projekt most van a lezárás, elszámolás vagy megvalósítás állapotában. Így például közösen örülhetünk a Váci Mihály Kulturális Központ megújulásának, s az általunk megmentett szennyvízprogramból is nagyságrendileg kevés tavaszi munka maradt hátra. Látványos fázisba érkezik Borbányán a bezárt hulladéklerakó szennyezés lokalizálására, csökkentésére vonatkozó program kivitelezése, tavasszal újabb faültetések valósulnak meg. Az úgynevezett „okoskuka” programon belül már folyamatban van a közbeszerzési eljárás, ezzel városunk települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerének eszközpark-fejlesztése, informatikai korszerűsítése valósul meg. A Városi Stadion fejlesztésére, még lakosságbarátabbá tételére kaptunk egymilliárd forintot, itt épp a tervező kiválasztásának előkészítése folyik, de folytatódik a BUSZACSA kétmilliárdos modernizációja is a belső részekkel. Energiatakarékosabb, környe¬zet¬barátabb lesz a polgármesteri hivatal is egy úgynevezett fotovoltaikus, napelemes rendszerrel, itt a kivitelezés előkészítése van folyamatban. S ami évtizedes vágy: már dolgoznak a kivitelezők a víztoronynál kialakítandó körforgalom kapcsán, amelyhez az Arany János utca teljes út- és járdafelújítása, valamint kerékpárút-építés is kapcsolódik az Érkert felé a belvárosból.

– Van egy másik fontos útszakaszra is ígéret: ez a Nyugati elkerülő. Folytatódik idén?

– A tervek szerint további kormányzati támogatással év végéig eljuthatunk rajta a Tiszavasvári útig. De megvannak a környezeti hatástanulmányok a jövőre nézve nemcsak a Tokaji útig, hanem Nyírszőlősig is. Szintén nem városi projekt keretében, de nekünk is épül a Tömbkórház projekt részeként a kórház, és annak is örülhetünk, hogy a belváros egyre több patinás, régi épülete szépült, szépül meg, akár magánerős beruházásban. Mindez Nyíregyházát gazdagítja, csakúgy, mint az önkormányzat által elnyert Sóstó projektben az élményfürdőnél a gyógyászati szárny, aztán megnyílhat majd a Pálinkaház a múzeumfalu mellett, s az állatpark is tovább gazdagodik az Andok világa látványossággal. Egyszóval, idén is érzékelhető lesz a fejlődés.

– Tudunk-e még előrébb tekinteni, gondolva az EU-s hétéves fejlesztési ciklusra?

– Igen, de előbb rögzítsük, hogy az imént a teljesség igénye nélkül felsoroltak is harmincmilliárd forintos tételt tesznek ki, beleértve az elbírálás alatt lévő pályázatainkat is, csak önkormányzati szemszögből, nem számolva a többit. A hivatal munkatársai jelenleg az úgynevezett közvetlen brüsszeli források megcélzásán dolgoznak, de ne felejtsük el, készen áll egy közel 60 milliárd forintos stratégiai terv a következő esztendőkre, a közgyűlés által jóváhagyva. Így bőven lesz mihez nyúlni, ha látjuk a megvalósítás lehetőségét. Ami biztos, hogy most már több mint 24 és fél milliárdot saját elképzeléseink szerint használhatunk fel (ld. keretes írásunkat – a szerk.), de ettől jóval többre számítunk az ágazati, központi projektekből, mely kapcsán várjuk a következő hónapokban a konkrét kiírásokat.

NŐTT A KERETÜNK

A kormány tavaly év végén döntött a 2014–2020 közötti európai uniós programozási időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, valamint az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról. A döntés Nyíregyháza MJV közvetlen tervezési jogkörében készülő fejlesztési programok forrását 23,2 milliárd forintról 24,63 milliárd forintra emelte. A fejlesztési programok városi prioritásai a forrásösszeg emelkedésével nem változtak. Az előttünk álló, 2020-ig tartó programozási időszakban továbbra is a helyi gazdaság fejlesztése, a KKV szektor versenyképességének erősítése, a város tőkevonzó képességének erősítése és a munkahelyteremtés a fő cél – tájékoztatott a Városházi Sajtószolgálat.
Sajtótájékoztatón jelentették be, hogy a megye fejlesztési kerete is nőtt: hetvenről közel kilencvenmilliárd forintra emelte a kormányzat. Ezzel Szabolcs-Szatmár-Bereg a második legnagyobb forráskerettel gazdálkodik a 2020-ig terjedő uniós költségvetési ciklusban. A rendelkezésre álló források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítják, de azt ígérik, jut pénz útépítésre is. A tervek között szerepel az M3-as autópálya továbbépítése Vásárosnamény és a magyar–ukrán országhatár közötti részen, s folytatják a Rohod–Csengersima közötti 49-es számú főút korszerűsítését is. A Mátészalka–Nyírbátor–Debrecen közötti 471-es főút szabolcsi szakasza is megújulhat, szintén uniós forrásból.

Tarczy Gyula