A mindössze 31 éves délvidéki szerző tavaly elnyerte a Magyar Színházi Dramaturgok Céhe által William Shakespeare tiszteletére alapított Vilmos-díjat. Tetkó című művét a Móricz Zsigmond Színház művészei júniusban, a Pécsi Országos Színházi Találkozón felolvasó színházi keretek között adták elő, s a „megelevenítése” felett bábáskodó Tasnádi Csabára, teátrumunk igazgatójára olyan hatást gyakorolt a mű, hogy elhatározta, saját maga viszi színre városunkban.

FORMABONTÓ ELŐADÁS

– Szerbiában, egy kisebbségek lakta területen játszódik a történet, ahol különösen nehéz magyarnak, azon belül romának, ráadásul homoszexuálisnak lenni – nyilatkozta lapunknak. – Darabunk szereplőinek majd mindegyike így vagy úgy méltán érezheti magát kirekesztettnek. Milyen mozgásterük marad sokszorosan gúzsba kötött hőseinknek döntéseikben, cselekvéseikben? Erre keresi a választ a megvalósításában formabontó előadás. Az előadás egész formavilága eszköztelenségével segít megszabadulni a „sallangoktól”, hogy csak a darab gondolatisága érvényesüljön. Nem a szokványos színházi kánonban szereplő megoldást alkalmazzuk, így nem lesz két egyforma előadás, mert estéről estére változik a nézők döntése szerint.
Gulácsi Tamás, a darab egyik színésze is május végén találkozott először a művel és Lénárd Róbert íróval. Ahogy az felolvasó színházi előadásoknál lenni szokott, három napig ismerkedtek a művel: elolvasták, értelmezték. Izgalmas anyagnak tűnt számára, igazi mélységei azonban a mostani próbák során kerültek felszínre. Két szerepet játszik benne, mint mindannyian: egy Szultán nevű figurát, aki a kisvárosnak mindent megszerez, s egy újonnan munkába állt rendőrt.

Az előadás fotóiért kattintson a képre!

– Nem csupán a Vajdaságra vonatkozik a történet, hanem általános emberi problémákat vet fel. Hat éve többük számára sorsfordító dolog történt a kisvárosban, ahová most visszajött a vidámpark, amihez sajátos módon egy tetkószalon is kapcsolódik. A tetkónak egyébként itt is szimbolikus szerepe van, egy bélyeg, de a többi maradjon az előadás titka.
Kosik Anita két ellentétes személyiségű leányt testesít meg az előadásban, de azt is nehéz megformálnia, aki még valamelyest hasonlít hozzá.
– Mivel szándékosan alig van díszlet és jelmez az előadásban, muszáj maximálisan megértenünk azokat, akiket megformálunk, mert más eszköz nemigen áll a rendelkezésünkre, mint saját magunk és a partnerünk. Néhány asztal és szék van csupán a színen, ezért végtelenül koncentráltnak kell lenni, s muszáj rögtönözni. Ha tudom, hogy az a leány, akivel én „egy testben élek”, mit akar mondani, ám más szavakat használok, mint egy másik előadásban, az nagyon felszabadító lehet... Szerelem, halál, hatalom a mozgatója ennek a darabnak is, ami a frusztrációról, kirekesztésről, tehetetlenségről, perspektívahiányról szól. Ha az ember nem törekszik a problémák megoldására, annak katasztrofális következményei lehetnek.
A további szerepekben Varga Norbert, Puskás Tivadar, Lakatos Máté, Gyuris Tibor, Varga Balázs és Bende Kinga láthatók.

Sz. Kántor Éva