Mintegy 500 millió forintból újították fel a Vármegyeháza tetőszerkezetét, a beruházást ma ünnepélyes keretek között zárták le. Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyeháza több mint 130 éve épült eklektikus stílusban, Alpár Ignác tervei alapján. A megyei vezetők, az ispán és az alispán is itt lakott korábban, ma már különböző irodáknak, dísztermeknek biztosít helyszínt a műemléki védettségű épület.

A Vármegyeháza Nyíregyháza egyik szimbolikus épülete, egy olyan műemlék, amely a mai napig a közigazgatás fontos helyszínéül szolgál. 1892-ben Alpár Ignác tervei alapján, eklektikus stílusban építették. A történelmi Magyarország területén hat olyan Megyeháza állt, amely az ő tervezőasztalán született meg, ebből csak egy van a mai Magyarország határain belül, ez a nyíregyházi.

„Nekünk, akik nap mint nap ide járunk, sokkal többet jelent ez az épület mint csupán a munkahelyünket. Legendás épületek kapcsán szokták emlegetni, hogy „ha ezek a falak mesélni tudnának”. Ha nyitott szemmel járunk-kelünk benne, akkor valóban mesélnek is. Ha csak körbenézünk itt, a Bessenyei nagyteremben és megáll a szemünk a bejárat melletti díszes címeren, máris egy fájdalmas történet éled fel bennünk, hiszen ez az épület Szabolcs vármegye számára épült eredetileg. Szó sem volt Trianonról és megcsonkított Szatmár, Bereg és Ung vármegyék összecsatolásáról. Ugocsa vármegye – néhány nálunk maradt négyzetméternyi földjét leszámítva – teljes leszakításáról pedig már ne beszéljünk” – mondta köszöntőjében Román István, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal főispánja.

Felújítások az elmúlt évtizedekben

A manapság főispáni és elnöki titkárságként használt irodák egykoron a főispáni és alispáni lakrészként funkcionáltak. A megyei vezetők itt éltek családjaikkal. Az épület az 1980-as években esett át nagyobb felújításon, 2013-ban az épület nyílászáróit cserélték ki és akkor korszerűsítették a világítást, valamint modernizálták a fűtési rendszertét. 2017-ben a Tárgyalótermet újították fel, amely akkor megkapta a tervező, Alpár Ignác nevét. A tetőcsere már évek óta a tervek között szerepel, 2021-ben jelentették be, hogy egyedi kormánydöntéssel közel 500 millió forint támogatást kap a kormányhivatal a beruházásra. Ezzel elkezdődött a Vármegyeháza rekonstrukciója és lezárult a beruházás első üteme, amely tartalmazta még a további tervezési munkálatokat, valamint a hűtő-fűtő rendszer hálózatfejlesztését. Az elmúlt négy-öt évben nagyjából négymilliárd forintot fordítottak megyeszerte a kormányhivatal épületeinek energetikai és egyéb ingatlanfejlesztéseire.

Paradigmaváltás

Egy olyan paradigmaváltáson ment keresztül a közigazgatás az elmúlt években, amelynek köszönhetően 21. századi a feladatellátás és az ügyfelek kiszolgálása – mondta az ágazatért felelős államtitkár.

„Ezt a munkát a kormány 2011-ben elindította és talán abból a szempontból észrevétlen volt, hogy olyan volumenű átalakítás zajlott a területi közigazgatásban, amelyre a kiegyezés óta nem volt példa. Ezt 12 év alatt szinte észrevétlenül végrehajtottuk a magyar területi közigazgatásban azzal, hogy a kormányhivatali rendszert életre hívta 2011-ben a kormányzat, majd 2013-ban a járási hivatali rendszert, ezután a kormányablaki rendszert kiépítette. Ma Európában nincs még egy olyan ország, ahol ilyen színvonalú területi közigazgatási kiszolgálás lenne mint a magyar kormányablakokban. Vannak országok, amelyek informatikailag előttünk állnak, de komplex területi közigazgatási szolgáltatásban én azt gondolom, hogy nagyon büszkék lehetünk magunkra” – mondta beszédében dr. György István, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára.

György István államtitkár a Vármegyeháza további felújításairól úgy nyilatkozott, a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben sem feledkeznek meg erről, ahogy a források rendelkezésre állnak majd, akkor folytatódhat a belső rekonstrukció és az energetikai korszerűsítés.