Tisztelgés a homok nagy tudósa elõtt

Westsik Vilmos 135 évvel ezelõtt, 1883. március 3-án született a Pozsony közelében fekvõ Modor településen. Szülõvárosában elvégezte az állami tanítóképzõt, majd a keszthelyi Felsõbb Gazdasági Tanintézetben szerzett 1905-ben oklevelet. Városunkba érkezése elõtt dolgozott Kecskeméten, Jászberényben, Árvaváralján, majd az elsõ világháború után, amelyet közkatonaként harcolt végig, Kiskunfélegyházán. A háborús sérülései miatt 1924-ben nyugdíjazták. (Megjelent a Nyíregyházi Napló 2018. március 9-i számában.)

A Tiszántúli Mezõgazdasági Kamara 1926-ban homokjavító kísérleti telepet létesített Nyíregyházán, a város által díjtalanul átengedett, a Szarvasszigeten található területen. A kísérleti telep vezetésével 1929 tavaszán Westsik Vilmos gazdasági felügyelõt, a kamara gazdasági szaktanárát bízták meg, akit egyúttal a téli gazdasági iskola vezetõjévé is kineveztek. Ettõl kezdve majd egy fél évszázadon át „a nyírségi táj arculatának formálására, a mostoha körülmények között gazdálkodó parasztság életének jobbítására” fordította tudását és energiáját.

Vetésforgó kísérleteivel életet próbált lehelni a nyírségi homokba és a termelékenységet növelni. Elsõként vizsgálta, hogyan hat a szalma-, istálló- és zöldtrágyázás, valamint a mûtrágyázás a talajtermékenységre. Kísérleti eredményei igazolták, hogy „tudással, hittel, ügyszeretettel a homokon is dús eredményeket lehet elérni”. Tapasztalatait a téli tanfolyamokon megjelent gazdáknak is igyekezett átadni.

Darányi Kálmán földmûvelésügyi miniszter is elismeréssel szólt munkájáról, amelyet az 1935-ben tett látogatása alkalmából személyesen is megtapasztalt. A kormányzó 1940-ben gazdasági tanácsosi címmel tüntette ki. Jelentõs szakirodalmi tevékenységet is kifejtett. 1952-ben a mezõgazdaság terén kifejtett munkásságáért Kossuth-díjjal tüntették ki. A Homokkísérleti Gazdaság jogutódjaként 1955-ben létrejött Nyírségi Mezõgazdasági Kísérleti Intézet is igényt tartott munkásságára egészen 1957-ig, nyugdíjba vonulásáig. 1976. január 29-én hunyt el. Utca és egy szakiskola õrzi nevét. Szobrát 1983-ban állították fel egykori munkahelyén.

(Szerzõ: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu)