A Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezete tartotta tisztújító közgyűlését a Nyíregyházi Egyetemen. A régi-új elnök, Mádi Zoltán a generációváltás programját készíti elő a következő esztendőkben. A rendezvény vendége volt dr. Surányi György, a Nemzeti Bank korábbi elnöke, aki a bankválság, infláció és növekedés köré fonta előadása gondolatait.  

A Covid előtt, 2019 végén rendezték Nyíregyházán a közgazdász vándorgyűlést, és a mostani megyei tisztújító közgyűlésre már ismert lett, hogy elnyerte Nyíregyháza a 2024-es vándorgyűlés rendezési jogát is. A Covid és a háború után azt tervezik majd ünnepelni, hogy kifelé megyünk a gödörből. A szervezők máris szemezgetnek a helyi sztárok köréből, akik a jövő évi közgazdász találkozó szórakoztató programját adják. Fontos döntésekről számolt be ezután a megyei társaság elnöke. Az online szavazás eredménye szerint maradt az elnök és az alelnök, illetve a korábbi elnökség is a társaság élén.  

„A Covid és a háború miatt igazából a közgazdasági szervezetek alapvetően átálltak egy online működésre. Nálunk is ez volt a jellemző. Ami nagy feladatunk lett volna, hogy Kárpátalját integráljuk, arról sajnos le kell mondani, át kell gondolnunk, hogy a szervezet hogyan képes a kárpátaljai közgazdászokat integrálni” – tájékoztatott Mádi Zoltán, a megyei közgazdasági társaság elnöke.

Remény van arra, és ez az egyetem missziója is, hogy rövid időn belül bevonják a határon túli közgazdászokat hazánk vérkeringésébe. Nem kevés a következő három év programja sem.

„A terv alapvetően az lenne, hogy egy generációváltással biztosítsuk, hogy a gyerekeink – többünknek a gyereke közgazdasági végzettségű – egy ugyanolyan élénk, jó, és emberi, gazdasági életben és szervezetben tudjanak működni, mint amilyenben mi felnőttünk, és amit mi végigcsináltunk. Ehhez kell majd az erő és a hit” – fogalmazott Mádi Zoltán.

A tisztújító közgyűlés vendége és előadója volt dr. Surányi György magyar közgazdász, egyetemi tanár, korábban több európai bank és bankcsoport elnöke, vezetője volt. A rendszerváltás után a Magyar Nemzeti Bank elnöke kulcsszerepet játszott a magyar gazdaság megbomlott egyensúlyának visszaállításában, majd a kiigazító intézkedések következtében felszökő infláció leszorításában, illetve a forint teljes konvertibilitásának megteremtésében. Nyíregyházi előadásának címe: Monetáris politika Covid után, háború közben.

„Alapvetően arról szeretnék beszélni, hogy milyen tényezők járultak ahhoz, hogy a világban és Magyarországon is a megelőző évekhez képest váratlanul és nagymértékben gyorsult az árak emelkedése. Milyen gazdaságpolitikai hibák, milyen külső, az adott országoktól független tényezők eredményezték azt, hogy a világon mindenütt magasabb lett az infláció, nálunk pedig kiugróan a legmagasabb” – nyilatkozta dr. Surányi György egyetemi tanár.

Reményekről és megoldásokról is beszélt a közgazdász a bankválság, infláció, növekedés alcím szerint.

„Alapvetően a gazdaságpolitika irányítóinak, tehát a költségvetési politikát, a jövedelem- és a monetáris politikát irányítóknak kell ezen dolgozni. A külső feltételek javulnak, belül pedig olyan változtatásokat kellene végrehajtani, ami nem fájdalommentes, de hozzájárul ahhoz, hogy vissza lehessen térni egy árstabilitáshoz” – folytatta Surányi György.

A régi életünkhöz, legalábbis a régi árszinthez már nem lehet visszatérni, bár közben az árak és a bérek is alkalmazkodnak az új helyzethez. De a cél az, hogy lényegesen lassuljon az árak növekedési üteme, és abban az értelemben térjünk vissza a régi standardekhez, hogy az éves áremelkedés üteme a jelenlegi 25 fölötti növekedéssel szemben lecsökkenjen 3-4% közé – fogalmazott a közgazdaságtudományok kandidátusa.