Gőzerővel zajlik az élet a Móricz Zsigmond Színházban. A Nagyszínpad, a Krúdy Kamara és a Bárány Frigyes Stúdió mellett a Szindbádban és a Bencs Villában is várják a közönséget. Ez utóbbi, a Sóstói úti létesítmény októberben két izgalmas zenei programot is kínál.

A villában 10 kicsi bűnjelet mutat be nekünk Kiss Eszter Júlia és Tar Dániel október 20-án, majd Apa kalapjával vár bennünket István István 28-án. Az első est címe Dés László és Bereményi Géza Férfi és Nő című albumáról lehet ismerős, melyet eredetileg Básti Juli és Cserhalmi György tolmácsolásában hallottunk, a második egy Cseh Tamás és Bereményi Géza szerzeményé.

T. D.: – Ami minket illet, a zenés est ötlete egyrészt a színház zenei vezetőjétől, Tamás Attilától, másrészt Esztertől származik, aki nagy rajongója Dés László munkásságának. ő javasolta Dés dalait, amelyek közül néhányhoz kötődöm én is, hiszen énekeltem őket a kaposvári egyetemen, vizsgán is, illetve a Móricz (F)Actorban. Dés nagyon szépen boncolgatja a nő és a férfi (szerelmi) kapcsolatát.

– Dés-estre készülhetünk?

K. E. J.: – Nem kifejezetten, bár mostanában nagy rajongója vagyok szerzeményeinek. Alapvetően azért tetszenek, mert egy-egy kapcsolat sokféle szituációit vázolják fel, nemcsak nagy szerelmeket, nemcsak nagy drámákat, hanem ezeknek mindenféle színes változatait. Bár még nem vagyunk középkorúak, férj, feleség vagy szülő, de azért van fogalmunk arról, miképp gondolkoznak. Dés dalai ráadásul magyar szöveggel születtek meg, így közel állnak a mi valóságunkhoz. Musicalekből is éneklünk majd, felvetődött A Notre Dame-i toronyőr, a Mamma Mia, a Moulin Rouge és mások is.

T. D.: – Élőzenés est lesz, Tamás Attila és Horányi Tamás kísér minket zongorán, jómagam olykor gitározok. Most a legfontosabb a dalok kiválasztása, az est ritmusának, ívének megteremtése. Szóba került az is, hogy a dalok között néha elhangozzanak saját történetek, és esetleg rövid irodalmi szövegek.

– Nekem tetszik az elképzelés. Ez itt most a marketing helye: lehet így beharangozni: szerelmes est a Bencs Villában?

T. D.: – Igen, nagyon úgy néz ki. Adott egy lány és egy fiú előadó. Ilyenkor talán önkéntelenül is e témával kapcsolatos dalokat választunk. Legalábbis többnyire. Mert lehet, hogy elhangzik például egy Szabó Balázs szerzemény, az ő számait is sokszor énekeltem.

– Mit vártok az esttől?

T. D.: – Van egy vízióm. Elképzelésem szerint iszonyat színes lesz, és biztosan mindenki megtalálja a neki való dalokat. Úgy kezeljük, mint egy színházi előadást, és akkor sikeres lehet. Bízom benne.

K. E. J.: – A zenés előadások főleg, de általában véve a színház nagyon jó tud lenni arra, hogy egyfajta megoldást adjon vagy utat mutasson. Mivel minél többféle viszonyt szeretnénk megmutatni, ezért remélem, hogy úgy mennek el az emberek, hogy mindenki talált legalább egy dalt, ami ha nem is megoldásként, de felismerésként szolgál a saját életére, amit majd beépíthet a jövőben

– Mit gondolsz, mi lehet a titka az Apa kalapja című Cseh Tamás-estetek töretlen közönségsikerének?

István István: – Cseh Tamás és Bereményi Géza szerzeményeit – még Erdélyben élve – a ’70-es évek végén, a ’80-as évek elején jómagam is nagyon sokat hallgattam, hihetetlen módon megérintettek. Tamás egyfajta Tinódi Lantos Sebestyénje volt annak a korszaknak, melynek minden jellemzőjét, minden betegségét, fájdalmát, örömét, abszurditását beleírták a dalokba, így annak a generációnak, amelynek tagjai hallgatták ezeket, nagyon-nagyon sokat jelentettek.

– De vajon mit jelenthetnek a mai fiatalságnak, akik nem Cseh Tamáson nőttek fel?

– Őszintén? Nem tudom. Tulajdonképpen nem is gondolkodtam el azon, ha fiatal közönség ülne be, nekik mondana-e valamit. Attól félek, hogy nem, mert ezek a dalok elsősorban szövegközpontúak, s mint ahogy az előbb is mondtam, egy bizonyos korra és egy bizonyos életérzésre reflektálnak, ettől a kortól és ettől az életérzéstől a mai fiatalság nagyon távol áll. Természetesen vannak olyan szerzemények is, amelyek nem feltétlenül társadalmi tükörként funkcionálnak, hanem gyönyörű, bensőséges érzelmeket tolmácsolnak. Mint a Fehér babák, a volt szerelmek siratása, vagy a volt szerelmekre való emlékezés. Én csak olyan dalokat válogattam a műsorba, amelyek annak idején személyesen megérintettek. Ezeken kívül is nagyon sok jó van persze, de a műsoridő véges. Kiválasztottam vagy ötvenet, majd menet közben szelektáltam. A rendszerváltás előttieket tartottam meg, azok az érdekesek számomra. Tamásnál nem is a zene az elsődleges, hanem a szöveg, a mondanivaló. És az valóban egy letűnt korról szól.

A dalok nem egy az egyben úgy hangzanak el, mint annak idején Cseh Tamá­séktól, áthangszereltük picit a mi szánk ízére, a mi ízlésünkre, megpróbáltuk gazdagítani, hatásosabbá, szebbé tenni.

– Cseh Tamás újragondolva?

- Igen. De ezzel nem bántunk senkit, Tamást sem. Mint ahogy az ő későbbi lemezein már változatosabb hangszerelésben szólalnak meg dalai. A fővárosban is rendre rendeznek Cseh Tamás-emlékesteket, ezeken ugyancsak teljesen áthangszerelve hangzanak el. Bízom benne, hogy közönségünk ezúttal is szeretni fogja.

(Szerző: Kováts Dénes)