Volt időszak, amikor a megfelelő táplálkozás és a rendszeres testmozgás nem feltétlenül állt összhangban a fiatalok mindennapjaival és célkitűzéseivel, mára azonban a sportos életmód népszerűsége folyamatosan nő. A Nyíregyházán született Csabai-Kaskötő Brigitta 10 éves korától már versenyszerűen kosárlabdázott, azóta pedig nemcsak élvonalbeli játékvezetőként, hanem a Nagy Sportágválasztó szervezői csapatának tagjaként is a sport tölti ki a mindennapjait.

Vannak szakmák, hivatások, amik generációkon át öröklődnek. Gyakori, hogy orvos felmenőkkel rendelkezõők is gyógyítókká válnak, de akad olyan család, ahol mindenki pedagógus, vagy éppen a mentőszolgálat munkáját segíti, netán sportoló. Csabai-Kaskötő Brigitta nem nőtt fel tipikusan sportos családban – ahogy fogalmaz –, csak valami véletlen folytán találkozott az „igazi”-val, aminek köszönhetően egyrészt mára már élvonalbeli kosárlabda-játékvezető, aki ráadásul történelmet is írt, ugyanis a magyar kosárlabda történetében nőként először vezetett férfi első osztályú mérkőzést 2018-ban, másodsorban pedig a Nagy Sportágválasztó szervezői csapatában dolgozik, ahol jelenleg instant vízitúra útvonalakat tervez az érdeklődőknek. Emellett podcastokat gyárt, melyben az épp aktuális témákat vitatja meg olimpiai bajnokokkal (Storcz Botond, dr. Kiss Gergely), biológusokkal vagy akár szabadidő-sportolókkal.

– 10 éves voltam, amikor Nyíregyházán, az Apáczaiban „suli kosár” indult alsó tagozatos diákok számára, melyre rögtön nagyon sok osztálytársam jelentkezett. Emlékszem, pár hét után a lányok 80 százaléka már kosarazott, így kis idõ elteltével én is becsatlakoztam hozzájuk – emlékezett vissza. – Innentől kezdve a kosárlabda írta az életem további forgatókönyvét. Amellett, hogy versenyeztem, 15 évesen letettem a játékvezetői vizsgát is. Akkor még nem gondoltam, hogy ilyen fontos szerepet fog betölteni az életemben ez a szakma, amiből aztán hamar hivatás lett. Kezdetben csak hobbiként tekintettem rá, majd miután lediplomáztam a Nyíregyházi Főiskolán testnevelő- edző szakon, illetve testnevelő-gyógytestnevelő tanári diplomát szereztem a Testnevelési Egyetemen, ki akartam próbálni, hogy milyen a másik oldalon lenni: nem játszani, hanem a mérkőzéseket vezetni.

Elpakolta a mezeket

– Jó ideje már, hogy a kosárlabdamezeket elpakoltam, helyette már „csak” a játékvezetõői szerelés található meg a szekrényemben, hiszen a kosárlabda, mint játék, hobbi a háttérbe szorult, helyette előtérbe került a játékvezetői pályám, mint hivatás. Mindig is kihívásként tekintettem erre a szakmára, így szerettem volna a ranglétrán lépésről lépésre haladva eljutni a legmagasabb osztályig. Az álmom teljesült, hiszen évek óta NB I-es kerettagként, 2019 óta pedig immár nemzetközi játékvezetőként tevékenykedem.

Egyedüli magyarként képviselte hazánkat

– Az elmúlt 20 év alatt sok emlékezetes meccsem volt már. Nagyon örülök annak, hogy jelen lehettem számos nemzetközi tornán. 2015 nyarán például a hazai rendezésű női Európa-bajnokság All Star mérkőzését vezethettem két példaképemmel, egy szerb, illetve egy francia játékvezetővel, majd pár héttel később már Grúziában, Tbilisiben a nyári európai ifjúsági olimpián képviselhettem az országot. Számos hazai mérkőzés áll közel a szívemhez, ha csak a 2 évvel ezelőtti Diósgyőr–Sopron bajnoki döntőre vagy éppen a tavalyi Sopron–Szekszárd női Magyar Kupa Döntő mérkőzésére gondolok.

Boldogsággal tölt el, hogy a járvány ellenére zárt kapuk mögött mehetnek a profi bajnokságok, így ebben az évben is már női, illetve férfi Magyar Kupa negyed-, illetve elődöntőket vezethettem, valamint az izgalmas playoff mérkőzéseken tevékenykedhetem ezekben a napokban is. Természetesen ezek mellett is sok szép emléket és barátot köszönhetek a sportnak, így azt gondolom, nem meglepő, ha azt mondom, hogy eltökélt célom, még évtizedekig aktív tagja legyek a játékvezetői társadalomnak.

Brigitta elárulta, vágya, hogy egyszer hárman nők vezethessenek egy női A csoportos meccset, mert ilyen még nem volt és így részese lehetne egy újabb történelmi pillanatnak.

Földön és vízen is sportol

– Kezdetben az életemben mondhatni csak a kosárlabda volt jelen, aztán miután megismerkedtem a férjemmel, Edvinnel, aki tizenhétszeres maraton kenu világbajnok, már a kajak-kenu is aktív szerepet töltött be a mindennapjainkban. Kislányunk születése után pedig tovább bővült a „repertoár”, hiszen a Nagy Sportágválasztó szervezői csapatának tagjaként, sportágak sokasága került közel hozzám. Természetesen a víztől sem távolodtam el, hiszen az Ötpróba programsorozat evezés eseményeinek projektkoordinátoraként jelenleg épp instant vízitúrákat szervezek a szabadidő-sportolóknak az ország különböző pontjain. Azt hiszem, a két munkám pont kiegészíti egymást, hiszen a szabadidő-, illetve a profi sportban is tevékenykedhetek. Szerencsésnek érzem magam, hiszen mind a kettőre hivatásként tekintek, szeretem őket csinálni és természetesen büszke vagyok arra, hogy kislányunk, Luca is ilyen sportos közegben, családban nőhet fel.