Történelmi emlékhellyé avatták Szabolcs települést Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében. Itt áll az Alföld egyik legrégebbi temploma, valamint a községben található Közép-Európa egyik legjobb állapotban fennmaradt földvára, ahol 1092-ben egyházi zsinatot és törvényhozó gyűlést tartott Szent László király.

Ez az erődítmény a szabolcsi földvár, amely a honfoglaló magyar törzsek korabeli szálláshelye volt 950 körül. 1902-ben itt tartotta Szent László a szabolcsi zsinatot, ahol létrejött egy olyan törvénykönyv, amely évszázadokra meghatározta a magyar jog fejlődési irányát, valamint betekintést enged abba is, hogy milyen problémákkal szembesült a 11. század végén a magyar társadalom.

Felújított kúria

Ezt a történetet, valamint a földvárak keletkezését ismerhetik meg a Szabolcsra látogatók a felújított Tomori kúriában. A község új attrakciója turisztikai célokat szolgál majd, ezentúl látogatóközpontként működik.

„Ezeknek a földváraknak a történetét kutatva azt hiszem, hogy egy olyan fejezetét sikerült feltárni, amit mindenképpen érdemes bemutatni a felnövekvő nemzedéknek, diákoknak, hogy ismerjék meg, hogyan is éltek az emberek még a kővárak időszaka előtt” – nyilatkozta Csegei László polgármester.

Történelmi emlékhely

Szabolcs községben 2010 óta azon dolgoznak, hogy történelmi emlékhellyé válhasson a település. Az elmúlt évek munkáinak eredményét ez a sztélé is mutatja, a kőtábla jelzi itt a református templomkertben, hogy a földvár és a szabolcsi templom mint az alföld egyik legrégebbi temploma ezentúl történelmi emlékhely.

„Mit is jelent általában egy emlékhely és az emlékezetpolitika? Ha röviden akarjuk ezt megfogalmazni, akkor azt mondhatnánk, hogy nem csak történelmi ismereteink bővítését, hanem annál sokkal többet, a nemzeti identitásnak és a nemzeti büszkeségnek a megerősítését. Ez történik helyben is és ez történik a nemzet egészének emlékezetében” – mondta beszédében Harrach Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke.

Az ország központja volt

Az ünnepség részeként a szabolcsi földvár melletti rendezvénytéren ökumenikus Istentiszteletet tartottak a történelmi egyházak vezetői. A honfoglaló magyarok miután megtelepedtek, megépítették a földvárat, ezzel pedig Szabolcs az ország központjának számított. Ezt sokan nem tudják. A történelmi emlékhellyé válás után többen is megismerhetik a település történetét, hogy Szent István művét itt védte és szilárdította meg Szent László.

„Remélhetőleg innentől kezdve az ország valamennyi pontján értesülnek erről a jeles napról és felkeresik Szabolcs települést, ezt a valóban természeti értékeiben, a hely szellemében oly gazdag települést, felmennek ide a vár fokára és meglátják a Tiszát, illetve Tokaj hegyét is” – emelte ki köszöntőjében Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közgyűlés elnöke.

A nemzet tartóoszlopa

A történelmi emlékhelyek a nemzet tartóoszlopai – mondta a területfejlesztési miniszter Szabolcsban. Navracsics Tibor úgy fogalmazott, ezek a helyek valamilyen vívmányra, értékre, eseményre emlékeztetnek minket, amelyek a jelen és a jövő szempontjából is fontosak. A miniszter kiemelte: a hitünk a kereszténység az, amely a magyar nemzetet megtartotta.

„Lehetővé tette azt, hogy a népirtók és a hódítók ellen védelmet tudjon nyújtani nem csak maga számára hanem egész Európa számára és amely megteremtette a boldogulásnak azt a lehetőségét, amelyet nem csak a magyarok, de más nemzetek is igénybe vehettek, amelynek eredményeként más nemzetek is államalkotó nemzetté válhattak” – mondta ünnepi beszédében Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter.

Szabolcs község a mintegy 400 fős lélekszámával kis településnek számít, bár az elmúlt évek figyelemre méltó pozitív változása, hogy 30 százalékkal nőtt a 20 év alatti korosztály aránya és a települést egyre több fiatal választja otthonaként is.