Váci Mihály irodalmi munkássága is része ezentúl a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Értéktárnak. Ez már a 150. tétel a gyűjteményben. A hatvanas évek első negyedétől a Váci-versek egyre nagyobb népszerűségre tettek szert, az iskolai és ünnepi rendezvényeknek szinte nélkülözhetetlen részeivé váltak.

Sajtótájékoztatón jelentették be, hogy új elemmel bővült a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Értéktár. Baracsi Endre, a megyei értéktár bizottság elnöke, dr. Vinnai Győző, Nyíregyháza egyik országgyűlési képviselője, Mészáros Szilárd, a Váci Mihály Kulturális Központ igazgatója és Stick Gyula, a Váci Mihály Társaság Kulturális Egyesület alapító-elnöke tájékoztatta a sajtó képviselőit, hogy ezentúl Váci Mihály irodalmi munkássága is része a gyűjteménynek. Az egyesület alapító-elnöke volt egyébként az előterjesztője is annak, hogy ezzel az elemmel bővüljön az értéktár. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Értéktár Bizottság a február 18-ai ülésén döntött úgy, hogy a kulturális örökség kategória közé ez is bekerüljön. A városi értéktárba ötvenedik, a megyeibe pedig százötvenedik elemként került be Váci Mihály munkássága.

Váci Mihály élete

A Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas költő és műfordító 1924. december 25-én Nyíregyházán született, Magyarország ünnepelt és legtöbbet szavalt kortárs költője volt a hatvanas évek közepétől a nyolcvanas évek elejéig. „Kitűnő megjelenésű, vonzó tekintetű, asztal mellett kellemesen beszélgető férfi volt, akinek szelíd derűje mögött kemény felelősségtudatot lehetett mindig érezni, de ez a férfias komolyság szelíd mosoly, mindenkihez méltányos udvariasság felszíne mögé húzódott. Szerkesztői és kiadói szerették, mint munkatársat; írók, költők, ügyfelek szerették, mint szerkesztőt vagy közhivatalnokot” – így ír Hegedüs Géza Váci Mihályról. Szülővárosában a városi művelődési központ, egy iskola, illetve utca is viseli Váci Mihály nevét. A költő a szegénységből való kitörés vágyával Nyíregyházán tanítóképzőt végzett, majd egy beregi tanyasi iskolában tanított. Egész ifjú korától betegeskedett, gyenge szervezete miatt folyamatosan a halál árnyékában élt.

Első megjelenése

1949-ben költözött Budapestre, ahol szerkesztői munkát végzett, majd az ötvenes évek közepén jelentkezett Illyés Gyulánál verseivel, neki köszönhetően jelentek meg első versei 1955-ben. Az 1956-os forradalom leverése után az akkori kultúrpolitikai vezetés a támogatottjai közé választotta, fokozatosan a rendszer hivatalos költőjévé emelték és a közélet aktív alakítójává vált. Az 1961-ben megjelent Mindenütt otthon című kötete országos érdeklődést keltett, s már nemcsak a kritikusok, hanem az olvasóközönség is felfigyelt költészetére. A hatvanas évek első negyedétől a Váci-versek egyre nagyobb népszerűségre tettek szert, végül az iskolai és ünnepi rendezvényeknek szinte nélkülözhetetlen részeivé váltak.