Az ember tragédiája írója, Madách Imre születésének 200. évfordulóján rendezett tudományos konferenciát a Nyíregyházi Egyetem és a Móricz Zsigmond Könyvtár irodalmár köre. Új értékek a Madách-kutatásban című eseményen szólaltak meg nem csak a régió tudósai. A közelmúltban elhunyt Madách-kutató, Andor Csaba emlékének ajánlották az eseményt.

Madách mindig aktuális. Az ember tragédiája minden idők minden olvasóját megszólítja valamilyen módon – fogalmaz a Nyíregyházi Egyetem irodalomtörténésze. Természetesen a középiskolás fiatalt másképp, mint a szülők nemzedékét. A hívő és a hitetlen, a fejlődéspárti ember és a konzervatív is megtalálja az üzeneteket, melyeket a lét és a nemzet, az emberiség nagy kérdéseivel kapcsolatban az ember feltehet magának. Direkt válasz nincs, de ma is üzenet Az ember tragédiájának utolsó sora: „Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!”

„Ez egy sorozat. 2018 óta évente a Móricz Zsigmond Könyvtár, valamint a Nyíregyházi Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézete közös konferenciákat szervez. Volt már konferenciánk, amit Krúdy Gyulának szenteltünk, volt két konferenciánk Móricz életművével kapcsolatban. Tartottunk konferenciát Ratkó Józsefről, és Pilinszkyről is beszéltünk. Most a 200-as évforduló alkalmasnak bizonyult arra, hogy Madách Imrét idézzük meg, és nemcsak Az ember tragédiáját, hanem életművének teljessége nyomába szegődjünk” – mesélte dr. Karádi Zsolt, a Nyíregyházi Egyetem irodalomtörténésze.

Az ember tragédiája nyelvezetéről beszélt a kutató annak kapcsán, hogy Madách Aranynak adta át a drámát áttekintésre. A költő gyöngybetűvel jelzett javításai a mű lényegét nem érintették, de látványos a kézirat, melyben Arany János jelezte a hibákat. Madách 1828-ban, már 5 éves korában megtanult írni, viszont az első helyesírási szabályzat csak 1832-ben jelent meg, így jól jött a kéziratnak, a számtalan hivatali munkát végző Arany tudománya.

„A témának számomra az a tanulsága, hogy az a megállapítás, amit Babits tett, hogy Arany olyan sokat javított volna a Tragédián, hogy már nem is az ő műve, ez nem igaz. A legnagyobbak is tévedhetnek, maradjunk annyiban. Nagyon gazdag a szakirodalmi forrása annak, hogy milyen javításokat tett a műben Arany János. A több mint 5 ezer javítás nagy része helyesírási és apró szerkesztési javítás volt. Hogy 1-2 példát mondjak: ha az igekötő az ige előtt áll, azt írjuk egybe, és valóban a legelső helyesírási szabályzat is ezt kérte. De a németességeket, a germanizmusokat is kijavította” – tájékoztatott dr. Minya Károly, a Nyíregyházi Egyetem nyelvésze.

A modern líra elméleti kutatásaihoz kapcsolódott egy újabb előadás. Madách személyisége, a kettős lírai én fogalma is megjelenik a szakirodalomban. A tragédiával kapcsolatban folynak erről kutatások, Nyíregyházán Madách lírája is szóba került.

„Ez egy úttörő kutatás. Végigbogarásztam a szakirodalmat, de nem találkoztam olyan írással, mely ezzel a témával foglalkozott volna. Most csak kezdeményekről tudok szólni. Egyrészt megjelenik az önmegszólító vers Madáchnál, amelynek ugyan vannak régi hagyományai, de alapvetően a 19. sz. végének, a modern lírának a jellegzetes verstípusa. Hadd utaljak József Attilára, a 20. századból. Nála nagyon fontos az önmegvalósító vers, tehát egyfajta modernség jelenik meg, másrészt a személytelenítő líra is nagyon fontos” – szólt a témáról dr. Pethő József, a Miskolci Egyetem tanára.

Több, érdekes aspektus jelenik meg az irodalomtudományban, tehát érdemes a Tragédián túl Madách lírájával is foglalkozni, ha teljes és hiteles képet akarunk kapni az életműről. A személytelenítő líra kapcsán utalt az előadó a legismertebbek között Pilinszky költészetére.