Porta, műtárgyraktár és iroda is épült a Modern Városok programban felújított Sóstói Múzeumfaluban. Új vagy megjavított tetőt kaptak az épületek, rendszerezték a műtárgyakat, majd a kornak megfelelő interaktív eszközök, élmények fogadják a látogatókat. 

Badacsonyból és Tihanyból érkezett, Sóstó után pedig a szentendrei skanzenbe vonul a balmazújvárosi csapat. Hazánkban talán az egyetlen brigád, akik népi építészettel foglalkoznak, szalma- és nádtetők újjáépítésével, restaurálásával.

„Ezt a mesterséget a régi öregektől, édesapámtól, és az ő elődjeitől tanultam. Ott voltam náluk segéd, ott lestem el ezt a hivatást. Egész Európában előfordulok Moszkvától Amszterdamig. Náddal és szalmával is dolgozunk, de többnyire náddal. A szalma már a régmúlt, inkább csak a múzeumokban jellemző” – tájékoztatott Török Sándor, a Balmaz Nádtető Kft. tulajdonosa.

A Sóstói Múzeumfalu két épületére – a tiszabecsi lakóházra és a temetőcsősz házra – 3 hektárnyi, kézzel aratott rozsszalmát építettek be, a régi taposott szalma technikával, hagyományos módszerekkel. Másként, mint a nádfedést.

„Egész más. A nádkévéket egészben rakják föl, tővel lefele. Ezt pedig úgy, ahogy régen learatták, kicsépelték és összevissza kuszaságban villával föltették, mint egy szénakazlat, nagyjából úgy néz ki. Szépen ki van fésülve, és lepereg a víz róla” – folytatta a népi építész.

Nád, cserép volt a gazdagabb régióban a jellemző, a szegény emberek szalmával fedtek. Nem tudtak mást megfizetni. Persze tájegységenként változott a szokás. Leginkább az Alföldön volt gyakorlat a szalmafedés. A vizes területeken inkább nádat, a hegyekben pedig fazsindelyt használtak.

Ezzel a munkával gyakorlatilag végéhez is ért a Sóstói Múzeumfalu Modern Városok programjában támogatott felújítása.

„A pályázat keretében a zsindely fedelű házakat átfedték, a nádtetős házakat javították. Mivel a szalmafedéshez speciálisan aratott szalma szükséges, ezért ezt csak az idei aratás után tudták megtenni. A látogatói kényelmet szolgáló feladatok vannak még hátra. Tájékoztató táblák készülnek magyar és angol nyelven. Audio guide-ot lehet igénybe venni három nyelven, és műtárgymásolatok is készültek” – nyilatkozta dr. Szabó Sarolta, a Sóstói Múzeumfalu igazgatója.

A múzeumfalu munkatársai és a teremőrök viseletbe öltöznek majd, hogy a látogatók minél jobban beleélhessék magukat az időutazásba. Szerda lévén gyertyamártással és frissen szedett gyógynövényekből készült teákkal fogadták a vendégeket. A pandémia miatt elmarad a hétvégére tervezett töltöttkáposzta-fesztivál. Augusztus 20-án viszont a múzeumfalu minden portáján valamilyen mutatvánnyal várják a közönséget, az anarcsi portán pedig a hagyományok szerint kelt tészták sülnek.