Legújabb sorozatunkban a Jósa András Múzeum érdekesebbnél érdekesebb kincseit mutatjuk meg Önöknek!

Szabolcs vármegye pecsétnyomója

Gyűjtés helye, éve: Nyíregyháza, 1949

Kor: 1837

Gyűjtemény: Jósa András Múzeum helytörténeti gyűjteménye, ltsz. 57.8.3.

Méret: 7,6 x 4,5 cm

Az egykori Szabolcs vármegye címer- és pecséthasználatáról azt írta Bél Mátyás, hogy a megye címere 1715-ig négyfelé volt osztva, s mindegyik rész megfelelt egy-egy járásnak. A megye egységes címerét és pecsétjét 1715-ben alkották meg az uralkodó, III. Károly rendelete után, a négy járás pecsétjeinek egyesítésével egyetlen, négybe vágott címerpajzson. Ezen a pecséten a kisvárdai járást a három búzaszál levelekkel, a dadai járást a felfelé úszó ponty, a nádudvari járást a kifeszített íjon lévő, balra mutató nyílvessző, a bátori járást pedig az ágaitól lecsonkolt fatörzs jelenti. Szabolcs megye számára 1837. január 5-én írta alá V. Ferdinánd azt a díszes oklevelet, melyben megengedte, hogy a régi elkopott pecsét helyett újat készítsenek, s hogy az új pecsétnyomó körirata magyar nyelvű legyen, törvényesítve a megyében már korábbról elfogadott magyar hivatali nyelvet. A megyei pecséteken a latin körirat magyar nyelvűre cserélése az anyanyelvért folytatott küzdelem egyik fontos állomása volt, és ez szerepelt Szabolcs vármegye politikai céljai között is. A vármegye a szentesítés után el is készíttette acélpecsétjét, melyet tíz évig használtak. 1847-ben Kállay Menyhért első alispán előterjesztésére a megye, az elkopott régi helyébe, újra metszette a pecsétet az alábbiak szerint: ZABOLCH VÁRMEGYE PETSÉTJE 1837. A pecsétmezőben a vármegye címere látható, fölötte kiterjesztett szárnyú repülő angyallal. Ez a címerkép a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye címerének is része.

Kapcsolódó tartalom:

► Önnek is hiányoznak a múzeumi ereklyék? Elhoztunk egy kincset a Jósa András Múzeumból!

Forrás: Jósa András Múzeum

Szerző: Bene János