Holokauszt-emlékjelet helyeztek el a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnáziumban kedd délelőtt. A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület az „Üres padok” program keretében annak a 12 egykori kossuthos diáknak állított ezzel méltó emléket, akik nem tértek haza Auschwitzból.

Kegyetlen korszakban kellett érettségizniük

Énekszólamokkal és egy emlékjellel emlékezett az Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium azokra az egykori diákokra kedden, akik 80 éve érettségiztek az iskolában, sorsukat azonban örökre megpecsételték a holokauszt kegyetlenségei. A második világháború alatt több mint 17 ezer nyíregyházi lakost gettósítottak, a Kossuth gimnázium egyik osztályában összesen 16 zsidó fiatalra várt ugyanez a sors. Az áldozatok történetét az intézmény magyartanára, Harascsákné Papp Andrea mesélte el az ünnepségen megjelenteknek. Elmondta: a zsidótörvények miatt a diákok az érettségit sem tehették volna le, az iskola azonban egy rövid időre kijuttatta őket a gettóból.

– A zsidótörvények miatt nem fejezhették volna be a tanulmányaikat, nem tehették volna le az érettségi vizsgájukat. Azonban egy olyan csodálatos tanáruk, osztályfőnökük volt, mint dr. Belohorszky Ferenc, vagy Turóczi püspök úr, akik megszervezték, hogy ezeket a diákokat a nyíregyházi gettóból úgymond kiszöktetik, s igencsak nagy logisztikát követelt az, hogy ők érettségi vizsgát tehettek – részletezte a tanárnő.

A diákok április és május között leérettségiztek, utána azonban Auschwitzba deportálták őket. A 16 fiatalból egy valaki, Szász András kerülhette el a tábort, mivel tokaji lakosként nem tudták beregisztrálni, Budapesten vészelte át a háború hátralévő részét. A tanárnőtől megtudtuk: a 15 deportált diákból mindössze 3-an tértek haza, 12-en a táborban veszítették életüket.

Örök emléket állítani az áldozatoknak

A fiatalok egyik osztálytársának, Szesztay Andrásnak fia, Szesztay Domokos is köszöntötte a megjelenteket. Mint megtudtuk: néhai édesapja szoros kapcsolatot ápolt az áldozatokkal, akikről élete végéig mindig megemlékezett.

– Akkori barátainak a jó része ebből az osztályból került ki, az Auschwitzban meggyilkolt fiúk között is voltak jó barátai. A három túlélő gyerek közül is a Falus Tamással, akkori nevén Fischer Tamással haláláig jóban volt. Belőle neves közgazdász lett később, sokat járt nálunk. Magam pedig egyébként az 1970-es, 1980-as években többször voltam édesapámmal itt, Nyíregyházán az érettségi találkozókon – mondta Szesztay Domokos, s még elárulta: édesapja volt az egyik kezdeményezője annak az ötletnek, hogy az érettségi találkozók előtt az osztály mindig elmenjen és megemlékezzen a zsidó temetőben egykori barátaikról. Kirschner Péter, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület elnöke ünnepi beszédében emlékezett meg az áldozatokról. Elmondta: az „Üres padok” program, melynek keretein belül a kossuthos diákoknak is emléket állítottak, azért jött létre, hogy a hasonló, holokauszthoz köthető történelmi helyszíneken emlékjeleket helyezzenek el.

– Gyakorlatilag 10 évvel ezelőtt, amikor a holokauszt 70. évfordulója volt, akkor kezdtünk gondolkodni, hogy miként lehetne a fiatalokat, a diákokat úgy megszólítani, hogy számukra ne egy elvont történelem legyen, hanem valamiféle konkrét lehetőség legyen arra, hogy valóban átéljék, hogy számukra mit jelenthet – tudtuk meg az elnöktől, aki hozzátette: az emlékjelek tervezésébe és a hozzájuk szükséges kutatómunkákba diákokat is bevontak. Szerinte így a fiatalok sokkal mélyebben átélhetik és megismerhetik az ilyen történelmi eseményeket. Még elmondta: a Kossuthban elhelyezett emlékjel egy fának az évgyűrűit ábrázolja, mely hirtelen szakad meg, ezzel is azt jelképezve, hogy az áldozatoknak milyen fiatalon ért véget az életük. A Kossuth gimnázium épülete történelemben igen gazdag, olyan szobrok pihennek az iskola falain, mint például az 1956-os forradalom emléktáblája, vagy épp nagy történelmi személyek nevei és tetteik.