A Magyar Természettudományi Múzeum Szóra bírt csontjaink című vándorkiállítását láthatják április 5-től a Jósa András Múzeumban. A gyűjteményből megismerhetik az antropológia tudományát, az embertani kutatások eredményit, mely képet ad őseink életéről.

Régészeti feltárások leletanyagát mutatja a Természettudományi Múzeum gyűjteménye, mely nem csak az ősök életéről ad információt, de támogatja a jövőnek szóló kutatásokat is. A Jósa András Múzeum legújabb kiállítását nem lehet egyetlen népcsoporthoz, vagy korhoz kötni, hiszen a Természettudományi Múzeum gyűjteményében rengeteg ásatási lelet található.

Ma is hasznosítható információk

Dr. Hajdu Tamás egyetemi adjunktus, az ELTE TTK Embertani Tanszékének oktatója elmondta:

A múltat kutatjuk, de számos olyan következtetést tudunk levonni, számos olyan eredményt tudunk produkálni, ami a mai ember számára is jól használható. Maradjunk a betegségeknél! Példaként itt a fertőző megbetegedések változékonysága. Mikor, hol, milyen típusok, új baktériumtörzsek jelentek meg, és hogy alakult át egyik törzs a másikba. Ennek a feltérképezése pl. a TBC elleni harcot is segítheti.

Maga az ember a kiállítás tárgya

Laikusként úgy véli az ember, hogy a régészek a a föld kincseivel, az antropológusok biológiai elemzések során, a történészekkel együtt rajzolják meg a múltat. Ezúttal művészeti alkotások nélkül, maga az ember a kiállítás tárgya.

Ha egy temető feltárása megtörténik, akkor az antropológusnak igen nagy szerepe van a temető értékelésénél, hiszen a régész a tárgyakkal foglalkozik, a sírból előkerült leletanyaggal. Viszont nagy segítséget nyújt egy temető értékelésekor, egy adott népességnek az elemzésénél, hogy milyen korú egyének kerültek a sírba, milyen a férfi és női sírok aránya, mekkora a gyermeksírok aránya. A csontokon megmutatkozó betegségek pedig utalnak az adott népcsoport életkörülményeire, mik azok a betegségek, melyek nyomot hagytak a csontjaikon.

- fogalmazott Jakab Attila, a JAM Régészeti Osztályvezetője, a kiállítás kurátora.

Gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt

A Régészeti Osztály vezetője elmondta, hogy több száz temetőből származó leletet gyűjtenek a Jósa András Múzeum raktáraiban is, melyek nyilvános bemutatója előtt szakemberek, történeti antropológusok munkájára lenne szükség. Az időutazás sok tanulsággal szolgálhatna a jelennek, és a jövő embere boldogulásához.

A mostani kiállítás célja bemutatni, hogy mivel foglalkoznak az antropológusok, és azt is megmutatni, mi rejlik az emberi test lágy szövetei alatt. Így nem csak felnőttek, hanem gyerekek okulására is szolgálhat több oldalról is a szóra bírt csontjaink gyűjteménye. Ezért kínálnak ismét andragógiai és múzeumpedagógiai foglalkozásokat a szakemberek.

Június 2-ig megtekinthető!

Azt szeretnénk bemutatni ebben a kiállításban, hogy a legújabb tudományos keretek között hogy lehet egy koponyacsontból arcokat rekonstruálni. Többek között itt meg lehet nézni III. Béla királyunknak a koponyarekonstrukcióját, vagy Janus Pannoniusét, Dobó István várkapitányét, honfoglalás-kori vitézét, tehát aki idejön, szembesülhet azzal, hogy a sírokban talált csontokból hogy lehet a kor emberét egy időutazással visszavarázsolni, hogy hogyan is nézett ki.

- nyilatkozta Dr. Rémiás Tibor múzeumigazgató.

A Szóra bírt csontjaink június 2-ig várja a vendégeket. A Jósa András Múzeumban hasonló sikerre számítanak, mint a Jégkorszak kapcsán, melyet 15 ezer 130 látogató keresett fel.