Országos szinten több mint tíz százalékkal többen vettek részt a vasárnapi szavazáson, mint 2019-ben, a választópolgárok 58,10 százaléka ment el szavazni. Minden idők legmagasabb részvétele mellett döntöttek Nyíregyházán is a polgármester személyéről, a képviselő-testületről és az európai parlamenti képviselőkről.

A választópolgárok 55,35 százaléka voksolt a vármegyeszékhelyen, összesen 51 787-en. Dr. Kovács Ferenc polgármester folytathatja a munkát a következő öt évben a városvezetés élén – ez derül ki a még nem jogerős, de 100 százalékos feldolgozottság melletti adatokból. A Fidesz-KDNP 15 egyéni választókerületből 12 helyen nyert, amíg a Szövetség Városunkért 3 helyszínen aratott győzelmet az önkormányzati voksoláson.

Kormánypárti győzelem

Dr. Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere a tervekre való utalás előtt úgy fogalmazott, sok fejlesztést sikerült már megvalósítani, de a legfontosabb az emberek összefogása.

– Erre mondják azt a politikában, hogy fejlesztésekkel nem lehet önmagában választást nyerni, viszont fejlesztések nélkül sem. Én azt gondolom, hogy aki itt él, mindegyik városrészben láthatta, hogy milyen eredményeket értünk el. Azt már nyilván nem – mert azt csak azok tudják, akik benne vannak –, hogy milyen munkával és milyen nehézségekkel. De mi erre vállalkoztunk, és ezt szeretnénk folytatni. A legnagyobb eredményt ugyanakkor én ennek a következményében látom. Ez azt jelenti, hogy Nyíregyháza közvéleménye, a közösségi szemlélet, az összefogás, az önértékelésünk, az öntudatunk, az egészséges büszkeségünk, a városunkról alkotott véleményünk, hozzáállásunk – amit persze sokszor az erősít, amikor idejönnek rokonok, barátok, vendégek, akik régóta nem jártak Nyíregyházán, de ez is egy emberi dolog –, én azt gondolom, hogy ebben nagyon nagy pozitív változás volt 2010-hez képest – mondta el kérdésünkre a választási eredmények érkezését követően dr. Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere.

Nyolc nemzetiségi önkormányzat alakulhat meg Nyíregyházán

Magyarország Alaptörvénye kimondja, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők, minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad vállalásához és megőrzéséhez. A Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához, az anyanyelvű oktatáshoz, illetve helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre. Magyarországon jelenleg tizenhárom elismert honos népcsoport van. Június 9-én Nyíregyházán a korábban 7 nemzetiségi önkormányzat helyett 8-at választottak meg a voksolók. A Nemzeti Választási Iroda hivatalos információi alapján a választásra jogosultak száma 2162 fő volt, közülük 55,92%, azaz 1209 fő élt szavazati jogával, így a városban októbertől görög, lengyel, német, örmény, roma, ruszin, szlovák és ukrán nemzetiségi önkormányzat alakulhat meg.

Megszámolták az EP-listás szavazatokat

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében a vármegyei listás választásra 341 395 választópolgár volt jogosult, a részvételi arány 59,97% százalékos volt. A leadott voksok alapján a Fidesz-KDNP elnyert mandátumainak száma 17, a Mi Hazánk Mozgalom 4, az Összefogás Megyénkért 2, valamint a DK is 2 mandátumot szerzett. Hétfő reggelre megszámolták az összes magyar EP-listára leadott szavazatot is. A számok alapján az látszik, a Fidesz-KDNP pártszövetséget választották a legtöbben, több mint kétmillió voks érkezett a kormánypártok listájára. A magas részvétel miatt ez 11 mandátumot eredményez majd. A második helyen a Tisza Párt végzett, amely hét képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe, a DK–MSZP–Párbeszéd lista két képviselőt, a Mi Hazánk Mozgalom a szavazatok 6,7 százalékát kapta meg, így egy képviselővel lesznek jelen az EP-ben a következő öt évben, míg például a Momentum, a Jobbik és az LMP nem szerzett mandátumot.