A víz világnapja alkalmából rendezett előadóülést a vármegyeházán a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság és a Magyar Hidrológiai Társaság területi szervezete. A köszöntők és az előadók az éghajlatváltozásról, a folyók vízgyűjtőinek telítettségéről, a vízgazdálkodás jövőjéről, arról a 2,8 milliárd forintos tervezésről szóltak, melyet hazai és uniós forrásokból finanszíroznak.

Változtass most – így szól az ENSZ határozott és nyugtalanító szlogenje a vízzel való kapcsolatunkról. Ennek jegyében szervezték a víz világnapjára összehívott szakmai konferenciát a vármegyeházán.

„Vízzel kapcsolatosan a tudásunk rendkívül széles. Mindannyian érezzük, hogy az élet forrása, az élet bölcsője. Tudjuk, hogy a Föld felszínének 71%-át víz borítja. Tudjuk, hogy az emberi szervezet 66%-a szintén vízből van. Tudjuk, hogy az ókorban a nagy folyók, vizek mentén alakultak ki az első nagy kultúrák, tehát tudjuk és érezzük, hogy az élet nagyon fontos forrása és összetevője” – mondta köszöntőjében Román István főispán.

A tudás az felelősség is – folytatta köszöntőjét a főispán. A mi életünket és munkánkat is átszövi a vízzel való foglalatosság a kormányhivatalban. A hatósági ügyek kapcsán, de nemzetközi programban is részt vesz a régió, emellett a vidékfejlesztés egyik fontos kérdése is a víz hiánya vagy megléte. A szakemberek és a hétköznapi ember tudása szerint is takarékoskodni kell ezzel a kinccsel, hogy mindenki számára elérhetővé váljon. Ma már háborúkat generál a vízhiány – hallottuk a világnapi események kapcsán. Az árvíz és aszály köré fonta gondolatait Seszták Oszkár, a vármegyei közgyűlés elnöke.

A változó éghajlatról, annak hatásairól, a vízgyűjtőkre hulló csapadékról beszélt előadásában professzor Bartholy Judit, a Magyar Tudományos Akadémia doktora. A jövő hatékony vízgazdálkodásának megteremtéséről egy újabb szakértőt kérdeztünk.

„Nekünk arra kell felkészülnünk, hogy ezeket a vízhiányokat pótolják valamilyen módon, a visszatartott vizekkel. Itt elsősorban és alapvetően a tározásról van szó. Pont úgy kell értelmezni, mint amikor valakinek a fizetése minden hónapban érkezik, és egyszer csak azt mondják, hogy ugyanannyi lett, de egy évben csak kétszer érkezik. Takarékoskodni kell vele. Ugyanezt kell csinálni a vízzel” – tájékoztatott Szabó János Adolf hidroinformatikai kutató.

Vízgyűjtés és tárolás a kulcsszó. Kezelni kell a káros többletvizeket, és más feladatot ad a vízhiány.

„Jelen pillanatban itt, a Felső-Tisza-vidékén azt lehet elmondani, hogy már 10 éve súlyos vízhiánnyal küzdünk évről évre. A legsúlyosabb helyzet a tavalyi évben alakult ki. Abban az időszakban vízfolyásainknak a 90%-a teljesen kiszáradt. Tározóink közül is jó néhány szárazon maradt, vagy alig tudtuk feltölteni, hiszen csak az a víz állt rendelkezésünkre, ami a vízgyűjtő területre hullott. Különösen igaz ez a nyírségi területekre. Az elmúlt időszakban, az év elején voltak olyan árhullámok folyóinkon, amiből tudtuk tölteni a vízrendszereinket. A Tiszából, Szamosból, Krasznából tudtunk bevezetni a vízrendszerekbe éltető vizet” – nyilatkozta Bodnár Gáspár, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója.

Sikerült feltölteni a szamossályi, a penyigei, vagy a nagyszekeresi tározót, de feltöltötték a Rétközi-tavat is, melyet örömmel fogadtak a lakosok. Más helyzettel, indulnak az új évnek, de a vízhiány még létezik.

„Elsődleges cél az élővilág megmentése. Például a beregi erdőkben létfontosságú, hogy megfelelő vízellátás legyen, de több helyen is a vizes élőhelyek léte forog kockán. A későbbiekben ez szabályozza a talajvizet is, hiszen a talajvizek is nagyon alacsony szinten vannak, de ha olyan készletek állnak rendelkezésre, akár öntözésre is lehet használni őket” – folytatta az igazgató.

A meglévő tározók felújításával is foglalkozik az igazgatóság, de a Nyírség vízpótlására 10 új tározó építését is tervezik. A nyírségi vízgyűjtőn a domborzat miatt csak azzal a vízzel tudnak számítani, ami a területre lehull. A tervezés értéke 2,8 milliárd forint, melyet hazai és uniós forrásokból finanszíroznak. A konferencián köszöntötték a világnap alkalmából kitüntetett szakembereket, például Váradi Viktort, aki az Év Vízügyi dolgozója lett. Emellett átadták a középiskolások körében hirdetett szakmai verseny díjait is. Az első és második helyezett két ÉVISZ-es csapat lett, de dobogós helyet szereztek a vásárosnaményi gimnázium diákjai is.