Újabb ülést tartott a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közgyűlés csütörtökön a Vármegyeházán. A közgyűlésen az új projektekkel, fejlesztésekkel, gazdasági programok végrehajtásával és a vízvédelmi helyzettel kapcsolatos kérdéseket vitatták meg.

Javult az utóbbi évek gazdasági helyzete

Költségvetési szabályokról, turizmus fejlesztési pályázatokról, valamint az ár- és belvízvédelmi helyzetekről és a 2020-2024-es időszak gazdasági programjainak végrehajtásáról volt szó a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közgyűlés csütörtöki ülésén a Vármegyeházán. Seszták Oszkár, közgyűlési elnök elmondta: az ülés legkiemelkedőbb pontja az elmúlt négy év gazdasági eredményeiről szólt. Kiemelte: az infláció ellenére büszkék lehetnek, tekintve, hogy növekvő tendenciát mutatnak az ipari kibocsátások és az egy főre eső GDP aránya is.

– A legfontosabb talán az elmúlt ciklusnak a gazdasági eredményeiről szóló előterjesztés, amely egyfajta záró program is. Az egy főre eső GDP a vármegyében két és félszeresére nőtt az elmúlt 12 évben, az utóbbi 5 évben még inkább érezhető volt ez a tendencia. Természetesen az inflációs hatások levesznek valamennyit ebből az eredményből, de még ezzel együtt is dicséretes eredmény ez a vármegye dolgozóitól, cégeitől, ipari vállalkozásaitól. Illetve azt is ki kell emelni, hogy az ipari kibocsátás a négyszeresére nőtt, szintén az elmúlt 12 év alatt. Ezek olyan eredmények, amelyek mindannyiunk munkáját tükrözik – emelte ki a vármegyei közgyűlés elnöke, aki szerint szintén fontos napirendi pont az aktív turisztikai programmal foglalkozó előterjesztés, melyet pályázaton keresztül valósítanak meg.

Megoldás a szárazság ellen

Tájékoztatást adtak továbbá a vármegye ár- és belvízvédelmi helyzetéről is, a vízügyi ágazat védelmi szervezetének és védelmi infrastruktúrájának felkészültségéről, valamint a művek védképességét javító fejlesztések aktuális állapotáról. Seszták Oszkártól azonban megtudtuk: elsősorban nem az árvíz, hanem a szárazság kérdésén van a hangsúly vármegyénkben, hiszen egyre gyakoribb a vízhiány.

– A következő KEHOP programban 24 milliárd forint van félretéve olyan vízügyi fejlesztésekre, amelyek a szárazságot kezelik, nem az árvíz helyzetet. A két probléma egyszerre jelentkezik a Kárpát-medencében, de a szárasság, az árvíz ellenére is, talán nagyobb gondot okoz. Ezért olyan vízügyi beavatkozásokat tervez a Felső-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság és a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság a KEHOP program keretein belül, melynek már megtörtént a kidolgozása, ez önmagában 2,5 milliárd forint volt. Ez alapján a meglévő csatornákat, illetve a mélyebben fekvő területeket vízzel árasztanák el, a vizet a Tiszából vezetnék át. Ez egy nagyon hosszú távú programnak az első lépése, mely a klímaváltozás okozta kihívásra keresi a választ a Kárpát-medencében és egész Európában. Szeretnénk vizeinket minél tovább megtartani és a mikrokörnyezetet olyan módon változtatni, hogy a helyi csapadékképződést is ezáltal elősegítsük – tette hozzá Seszták Oszkár.

A Felső-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság az elmúlt években is komolyan segédkezett az árvíz helyzeteknél, illetve a vízszennyezés okozta kárelhárításban is keményen dolgoztak. Erről Kató Sándor, a vízügyi igazgatóság megbízott igazgatója beszélt. Elmondta: 2024 májusától egy olyan tartós vízhiányos állapot lépett életbe, mely szükségessé tette ennek a programnak a kiépítését.