A közel 10 méter hosszú alkotás egy most készülő várostörténeti kiállítás része lesz majd. A bemutatón Gál Georgina művészettörténész, és Dr. Kovács László Attila, a Nyíregyházi Evangélikus Egyházközség igazgatója is méltatta az alkotást.

– A festmény gróf Károlyi Ferenc, Nyíregyháza új birtokosa és nemes Petrikovics János, szarvasi csizmadia 1753 májusában történt találkozását ábrázolja, amikor a gróf adománylevéllel jutalmazta a mester szervező munkáját – árulta el a bemutatón a múzeum igazgatója, Dr. Rémiás Tibor. De többet is mutat a békés megyei tótok, szlovákok betelepülését ábrázoló festmény!

További képekért kattintson a fotóra! (Fotók: Szarka Lajos)

– Nem vagyok művészettörténész, de azt gondolom, hogy a Feszty bejövetel megihlette a festőt, kicsiben, persze. Ha megnézzük a vonulást, az építést, a különböző dolgokat a képen, láthatjuk, hogy nemcsak egy mozzanatát örökítette meg Nyíregyháza betelepítésének, hiszen a képen áll már a templom is, miközben a tótok, a tirpákok jönnek be a házaikba – véli dr. Ulrich Attila, Nyíregyháza alpolgármestere.

Dr. Ulrich Attila, mint történész és egykori muzeológus intézte a kép sorsát. Az önkormányzat egy bál bevételét, 3 millió forintot szánt a restaurálásra. Alkotásának idején a régi Ipartestület határozta el, hogy csináltat egy festményt, mely a város múltját jelképezi. Felkérték a Nyíregyházán élő művészt, Z. Szalay Pált, akit igen jó akvarellistának ismertek, Benczúr mellett tanult, s tanítványa volt Pál Gyula és Berecz András is.

1945-ben a súlyos történelmi események közepette aztán feltekerték e festményt is, és bekerült a Jósa András Múzeum raktárába. Közel 60 évig feküdt ott, s mikor ismét a figyelem középpontjába került, lepattogott, koszos, gyűrött állapotban jutott a szakemberek kezébe. A restaurálás után tavaly láthatta már egy alkalommal a közönség a Váci Mihály Kulturális Központban. Most visszakerült őrzött helyére, s egy készülő várostörténeti kiállítás eleme lesz a Kállay Gyűjtemény egy újabb szakaszában, hogy méltó módon emlékeztessen a XVIII. században érkezett elődök városalapító munkájára, kik hitből, s homokból építkeztek – a város dala szerint, s megépítették Nyíregyháza I-es helyrajzi számán szereplő műemlékét, az evangélikus templomot.

Matyasovszki Edit