A tárgyaláson elhangzott szóbeli indokolás szerint a vádlottak élettársi kapcsolatban élnek. Tulajdonukat képezte – kölyök kora óta – egy német juhász keverék fajtájú kutya. Az állat sem egyedi azonosítóval, sem oltási igazolvánnyal nem rendelkezett, állatorvosi ellátásban nem részesült. Lakhelyéül az udvaron elhelyezett, aljzat nélküli, oldalára fektetett fém hordó szolgált.
A vádlottak egyike a kutya 6 hónapos korában soros zsinórt kötött a kutya nyakára, amely a feltalálásáig – kb. másfél évig – folyamatosan a kutya nyakán volt, így a nyakmozgató izmokat a nyak mindkét oldalán teljesen elvágta. Feltalálásakor az állat nyakán már csak kb. fél cm vastagságú szövet takarta a nyelőcsövet, a légcsövet és az artériákat. A nyakon lévő zsinór szorossága következtében a vénás pangás az egész fejre kiterjedő ödémát okozott. Az igazságügyi orvos-szakértő megállapította, hogy az ödéma az állat feltalálása előtt már kb. 3-5 hónappal már kialakult. A nyaki sérülés olyan súlyos mértékű volt, hogy az elhanyagolt, kezeletlen sebben nyüvek élősködtek.
A vádlottak a kutya élelmezéséről és itatásáról sem gondoskodtak megfelelően, az állat súlyosan lesoványodott állapotba került.
A vádlottak által alkalmazott bánásmód a kutya különösen nagyfokú szenvedését okozta, mely következtében az állat – a gondos állatorvosi ellátás ellenére – elpusztult.
A bíróság a vádlottak távollétében tartotta meg a tárgyalást, mert a korábbi tárgyalást követően atrocitás érte a vádlottakat az üggyel kapcsolatban, ezért a bíróság kérelmükre engedélyezte a tárgyalásról való távollétet.
Az ítélet nem jogerős, az ügyész és a védő 3 napot fenntartott a nyilatkozattételre, a vádlottak részére postai úton kézbesítik az ítéletet.