Versenyképesség-növelés – Ez a központi témája a 62. Közgazdász-vándorgyűlésnek

A versenyképesség növelése a központi témája a 62. Közgazdász-vándorgyűlésnek, amelynek már ötödik alkalommal ad otthont Nyíregyháza. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye és Nyíregyháza egy sikertörténet, részben a nagy beruházásoknak köszönhetően, részben az itt élők szorgalmának köszönhetően – nyilatkozta a közigazgatási és területfejlesztési miniszter. Navracsics Tibor kiemelte, ez a térség egyre jobb statisztikai adatokkal rendelkezik, valamint egyre jobban találja meg a helyét a Miskolc–Debrecen–Nyíregyháza háromszögben és a Kárpát-medencében egyaránt.

Ötödik alkalommal tanácskoztak Nyíregyházán a hazai közgazdász társadalom prominensei, csütörtök délelőtt az egyetem falai között kezdődött el a 62. Közgazdász-vándorgyűlés.

Fókuszban a versenyképesség

„Kétszer világcsúcsot dobtak vele és olimpiát nyertek ezzel a szerrel, ez a gerely 2-3 olyan évtizedet jelez, amikor néhány bronz- és ezüstérem után 1972-ben a női gerelyhajítást nyerte meg magyar ember, 1976-ban pedig a közgazdász végzettségű Németh Miklós világcsúccsal nyert a férfi gerelyhajítást. És ki nyert most? Egy pakisztáni volt az első, egy indiai a második és egy ázsiai volt a harmadik, de német edzőjük volt. Ez most nemcsak arról a korszakról szólt és a versenyről, hanem arról szólt, hogy rengeteg magyar edző árasztotta el a világot. Nagyon sokan jöttek ide edzőtáborozni és Németh Miklós gyárat alapított Magyarországon, itt gyártották ezt a gerelyt. Ez a gerely szimbolizálja a versenyképességet, ami fő témája ennek a mostani tanácskozásnak” – ezzel a gondolattal vezette fel a vándorgyűlés aktuális témáját Mádi Zoltán, a társaság Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Szervezetének elnöke.

Az elmúlt években a Magyarországot, de az egész világot is érintő gazdasági sokk a gyengeségekre világította rá a szakemberek figyelmét, amelyeket csak a versenyképesség javításával lehet elkerülni a jövőben.

„Ezért nem csoda, hogy a mostani vándorgyűlésünkön a versenyképesség komoly szerepet kap, számos szekcióban fogjuk a versenyképesség aspektusait megtárgyalni. Nem feledkezünk meg a többi fontos dologról sem, megismerjük a bankvezérek véleményét, a makrogazdasági helyzetet, beszélünk a monetáris politikáról hazai és nemzetközi lehetőségeiről és kihívásairól” – nyilatkozta Pleschinger Gyula, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke.

Nyíregyháza, a versenyképes város

Nyíregyháza egy versenyképes város, az itt élők szeretnek versenyezni, küzdeni, ennek eredményeként pedig végül sikeresek lesznek – ezzel kezdte előadását a jegybankelnök. Matolcsy György mintegy 40 perces prezentációjában az elmúlt évek gazdasági nehézségeiről és kihívásairól, a magyar versenyképesség javításáról beszélt. Ahogy a jegybankelnök fogalmazott, a 2010–2019 közötti évtizedet Magyarország megnyerte. A Trianon utáni 100 év legjobb évtizedét teljesítette akkor az ország, ide kell visszatérni az elmúlt időszak nehézségei után.

„Veszélybe került a 2030-ig vágyott, áhított célok elérése, sőt ha a 30-as évtizedet elveszítenénk – nem fogjuk, nem akarjuk –, akkor elveszítjük az azt következő évtizedet. Magyarországnak két meglehetősen veszélyes ellenfele van, két éhes oroszlán: magas és költséges eladósodás és makacs és magas infláció” – mondta Matolcsy György jegybankelnök.

Prioritás a gazdaságfejlesztés és befektetésösztönzés

Egy olyan városba érkezik most közel 700 vendég, ahol a gazdaságfejlesztés, a befektetésösztönzés ennek és a következő önkormányzati ciklusnak is a legfontosabb feladata – mondta Podlovics Roland alpolgármester. Ehhez azonban meg kellett teremteni más feltételeket is a városban, tette hozzá köszöntőjében.

„Gazdaságfejlesztésben korábban nem gondolkodhattunk ilyen léptékben, mint ami most zajlik. Ennek van egy előzménye, egy élhető város kialakítása. A polgármester úr által vezetett előző ciklusok időszakában az alábbiak történtek, nagyon röviden: önkormányzati szociális, oktatási intézményeket újítottunk fel, ez 35 óvodát és iskolát jelent. Ha a gazdaságfejlesztés eredményeként a fiataljaink hazajönnek vagy egyre többen maradnak itt, akkor szükség lesz ezekre az intézményekre. Emellett a kulturális, turisztika és sport területén is fejlesztéseket kellett megvalósítanunk” – mondta Podlovics Roland, Nyíregyháza alpolgármestere.

Az alpolgármester kiemelte, miután a Déli Ipari Park korábban megtelt, több tízmilliárd forint kormányzati támogatással sikerült a városvezetésnek ezt a területet tovább bővíteni és elkezdeni a különböző infrastrukturális fejlesztéseket a helyszínen.

Sikertörténet Nyíregyháza és a térség

A Nyíregyháza jövőjére irányuló kérdésünkre Navracsics Tibor miniszter úgy nyilatkozott, optimistán tekint a vármegye és a megyeszékhely előtt álló évekre, de a tervek megvalósításához továbbra is szükség van a kormány támogatására. Jó hír, hogy itt már elindult egy olyan pozitív folyamat, amely a dél-dunántúli térségben még a közeljövőben kezdődhet, mondta a miniszter.

„Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye és a nyíregyházi térség egy sikertörténet, részben a nagy beruházásoknak köszönhetően, részben az itt élők szolgálatának köszönhetően egyre jobb statisztikai adatokkal rendelkezik a térség, nagyon ügyesen találja meg a helyét egyrészt az országon belül a Miskolc–Debrecen–Nyíregyháza háromszögben, ha pedig magát a Kárpát-medencét is figyelembe vesszük, akkor bár nagyon nehéz geopolitikai helyzetben, de nagyon jól állja a versenyt Szatmárnémetivel, a kárpátaljai területekkel pedig az együttműködések kiépítése révén jól sáfárkodik a lehetőségeivel. Így én abszolút optimista vagyok Nyíregyházát, a térséget és a vármegyét illetően” – nyilatkozta Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter.

Navracsics Tibor hozzátette, valós cél lehet, hogy 2030-ra Magyarország az Európai Unió öt legélhetőbb országa közé tartozzon. A miniszter kiemelte, nem csak attól függ egy ország élhetősége, hogy mennyit keresnek az ott élők. Az is befolyásolja az ilyen mutatókat, hogy hogyan viselkednek egymással az emberek, mennyire vagyunk udvariasak, megértőek, ezek olyan hétköznapi dolgok, amelyek nem pénz kérdése. „Ha van azzal kapcsolatban egy nemzeti konszenzus, hogy jól akarjuk magunkat érezni az országban, akkor sokat tehetünk érte a következő években” – ezzel zárta gondolatait a miniszter.