Veszettség - A megelőzés fontosságára hívja fel a figyelmet a rendőrség!

hirdetés

A veszettség heveny, agy- és gerincvelőgyulladással járó, vírusos betegség, amely elsősorban a veszett állat harapásával, marásával terjed, és általában halálos kimenetelű (emberek esetében, ha már kialakultak a betegség tünetei, a túlélés orvostörténeti ritkaságnak számít). A vírus valamennyi melegvérű állatot megbetegíthet, így a házi és vadon élő emlősállatok minden fajában kialakulhat a betegség, a madarak azonban kevésbé fogékonyak a fertőzésre.

Fontos tudnivalók:

1. Kutyáját évente oltassa be a kötelező veszettség elleni védőoltással!
2. A kijáró, nem csak lakásban tartott macskákat szintén ajánlott beoltatni veszettség ellen!
3. A veszettség leggyakrabban harapás útján terjed, ezért soha ne fogjon meg szelídnek tűnő rókát vagy egyéb vadállatot, denevért sem!
4. Ne ijedjen meg a lakott területen felbukkanó rókáktól, de kerülje az állattal való közvetlen kontaktust; a lakhelye környékén való találkozás lehetőségét csökkentheti, ha gondoskodik a hulladék megfelelően zárt tárolásáról!
5. Ha olyan rókát vagy egyéb vadállatot lát, amely hagyja magát néhány lépésre megközelíteni, vagy támadó magatartást mutat, illetve vadállat tetemet talál, értesítse a helyileg illetékes állat egészségügyi hatóságot, vagy hívja a NÉBIH Zöld számát, a +36 80 263 244 telefonszámot!
6. Ha a rókák számára kihelyezett, vakcina tartalmú csalétket talál, ne nyúljon hozzá, és kutyáját is tartsa távol tőle!
7. Kerülje az ismeretlen kutyákkal és macskákkal való közvetlen kontaktust!
8. Ha Önnek kutya, macska, vagy vadállat sérülést okoz, haladéktalanul forduljon orvoshoz!

Magyarország a VESZETTSÉG-MENTESÍTÉS útján

Miről ismerem meg a veszett kutyát és macskát?

A betegség lezajlása szerint megkülönböztetünk ún. „csendes” és „dühöngő” veszettséget. A betegség csendes formája jól képzett, kézhez szokott, lakásban tartott állatokban fordul elő. Ilyenkor az agresszív viselkedés elmarad. Az állat levert, kedvetlen, étvágytalan, a nyelés fájdalmassága következtében nyálzik, és nem képes inni sem, majd bénulásos tünetek alakulnak ki, végül az állat elfekszik és elpusztul.

A betegség „dühöngő” formájában az állat izgatottan, agresszívan viselkedik, emberre, állatra támad, ehetetlen dolgokat, például földet eszik, elkóborol. Később réveteg tekintet, kancsalság, állkapocslógás figyelhető meg, a nyelési nehézség miatt az állat nyálzik és nem képes inni, majd görcsök és bénulásos tünetek alakulnak ki, és az állat elpusztul.

Macskákban a veszettség dühöngő formája a gyakoribb. Az állat ingerlékennyé, agresszívvá válik, emberre, állatra támad.

Mit tegyek, ha gyanúsan viselkedő kutyát vagy macskát látok?

Amennyiben a fent leírt tüneteket mutató kutyával, macskával találkozik, hívja a NÉBIH Zöld számát, a +36 80 263 244 számot! Emberi sérülés esetén haladéktalanul forduljon orvoshoz!

Mi a veszettség?

A veszettség agy- és gerincvelő gyulladással járó fertőző betegség. A betegség vírusa emlősállatokra és emberre egyaránt veszélyes.

Gyógyítható-e a veszettség?

A veszettség vadon élő állatoknál szájon át történő vakcinázással, háziállatoknál évenkénti védőoltással megelőzhető, a kialakult betegség azonban nem gyógyítható.

A megfertőződött ember a betegség tüneteinek megjelenését megelőzően megkezdett sorozatoltással kezelhető, a betegség kialakulása után megkezdett kezeléssel ritkán gyógyítható. Kezelés nélkül a betegség 99%-ban halálos.

Előfordul-e Magyarországon a veszettség?

Hazánkban a veszettség a kutyák kötelező oltásának és a rókák vakcinázásának köszönhetően mára ritkán előforduló, ugyanakkor létező betegség. Évente több ezer állat (főleg róka) veszettségre irányuló vizsgálatát végzik el a NÉBIH laboratóriumaiban. A 2013-2014-es közép-magyarországi járvány során összesen 47 veszettség esetet állapítottak meg. A járvány sikeres felszámolását követően 2015-ben mindössze egy denevérből, 2016-ban pedig egyetlen rókából mutatták ki a vírust.

Mely állatok vannak leginkább kitéve a fertőződésnek?

Leggyakrabban a vadonélő rókák körében fordul elő, de más állatok, például a kutya és a macska is fertőződhetnek. Denevérekben is előfordul veszettség, melyet a rókák veszettségétől eltérő vírus okoz, de emberre szintén veszélyes.

Hogyan terjed a veszettség?

A betegséget okozó vírus elsősorban a fertőzött állat harapásával, marásával, esetleg karmolással, a nyílt sebbe került nyál útján terjed.

Miről ismerhetem meg a veszett vadállatot?

Vadon élő állatok esetében az elsődleges figyelmeztető jel az embertől való ösztönös félelem megszűnése. A betegség szakaszainak függvényében a veszett róka szokatlan módon vagy keresi az ember társaságát, például hagyja magát megsimogatni, megfogni, vagy épp ellenkezőleg, izgatottan viselkedik, agresszívan támad (például kutyával verekszik össze). A későbbiekben görcsrohamok, majd bénulásos tünetek jelentkezhetnek. Jellemző tünet az állkapocs lógása és a nyálzás.

A veszett denevérek általában jellegtelen tüneteket mutatnak, legyengültek, röpképtelenek. Denevért soha ne fogjunk meg puszta kézzel!

Jó, ha tudjuk, hogy Magyarországon a denevérek minden faja védett!

Mit tegyek, ha gyanúsan viselkedő rókát vagy rókatetemet látok?

A rókák megjelennek időnként lakott területeken is, hogy élelmet keressenek. Ez önmagában nem jelent veszélyt. Azonban ha olyan rókával találkozik, mely a fenti tüneteket mutatja, vagy elhullott róka tetemére bukkan, hívja a NÉBIH Zöld számát, a +36 80 263 244 számot.