Emlékek, büszkeségek, játékok és archív felvételek szerepelnek a Kállay-házban nyitott kiállításon, mely július végéig fogadja a látogatókat. A Gálvölgyi család hagyatékából rendeztek utazó és interaktív Rodolfo kiállítást a kecskeméti Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely munkatársai.

Hajnóczy Soma kétszeres bűvész világbajnok nyitóprodukciója után elmondta, hogy gyerekkorában neki is volt bűvészdoboza. A Figaro bűvészboltban vették a nagymamájával, és állítja, hogy egyik alapköve a mostani karrierjének.

„Mindenképpen motivált, és nagyon érdekes látni az archív, még fekete-fehér felvételeket, hogy milyen jók voltak Rodolfo előadásában. Amit én igazán szerettem Rodolfóból, az a színpadi jelenléte, a humora, ahogy a nézőket kezelte. Szerintem igazából kézügyességi dolgokat nehéz elsajátítani, de sok gyakorlással lehet. De az, ahogy ő kezelte a nézőket a színpadon, az valami olyan, amihez születni kell” – vélekedett a művész.

Sokan viccelnek a művésszel, tehetne valamit gazdasági helyzetünkkel, eltüntethetne némi adósságot. Bármilyen meglepő is, a profi bűvész pénzügyi egyetemi diplomával állt fel annak idején a pódiumra. Mindenesetre sokak gyerekkorát idézi vissza ez a kiállítás, a vasárnapi családi játékdélutánokat.

„Első mondatom az, hogy örülök annak, hogy újra végre egy élő kiállítással tudjuk fogadni a látogatókat. Ez a Múzeumok Éjszakája program előfutára, hisz mi a Rodolfo kiállításra építjük a június 26-ai programunkat” – szólt Dohanics László.

A gyűjtemény vezetője jó szívvel ajánlja az éjszaka előtt és után is a mesés dokumentumokat, a történelmi tablókat és a működő játéksarkot. A 110 éve született művész életét és munkásságát közel 100 négyzetméteren ismerhetik meg az emeleti kiállítóteremben.

„Fiatal korától, első fellépéseitől kezdve minden nyomtatványt eltett a fellépéseiről. Nagyon sok színlapot és apró nyomtatványt ki tudunk állítani. Ugyanígy gyűjtötte a bűvészkönyveket, van egy 2000 darab körüli bűvészkönyv-gyűjtemény, abból is elhoztam pár darabot. Természetesen a kártyákat is gyűjtötte, és a rekvizitek, amikkel az előadásokat tartotta, szóval a bűvészkellékeiből is elég sok nálunk van. Igazán az a legszínesebb és leglátványosabb része a kiállításnak” – mesélte a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely muzeológusa, Fekete Anetta.

A muzeológushoz hasonlóan úgy gondolja az alpolgármester is, hogy a kiállításnak helye van itt, a Kállay-házban, hiszen a művész megélte a XX. század viharait a munkaszolgálattól, a 45 utáni újrakezdésig, amikor akár bérházak udvarán is tartottak szórakoztató előadásokat. A történész rámutatott arra, hogy egykoron az úri közönség gyakran megfordult revü és varieté színpadok közelében, ahol a bűvész is állandó műsorszám volt.

„Az illúziónak van valamilyen szépsége, misztikuma és mítikuma. A régebbi korokban ez kicsit mást jelentett, mint amit most a bűvészettel azonosítunk. Ha valaki eljön a Kállay Gyűjteménybe, és megnézi ezt a kiállítást, láthatja, hogy ez több mint bűvészet, mert varieté van benne, színház van benne, olyan alapdolgok vannak benne, amik a korabeli játékgyártással is összefüggenek, nem csak magával a bűvészettel” – nyilatkozta dr. Ulrich Attila alpolgármester.

A „Vigyázat, csalok!” című Rodolfo vándorkiállítást július végéig láthatják a Bessenyei téri Kállay-házban, majd a kisvárdai közönség ismerheti meg a gyűjteményt.