Január 6-a vízkereszt, a katolikus egyházban az Úr megjelenésének ünnepe. Ez a dátum a karácsonyi ünnepkört lezáró nap, valamint a farsang kezdőnapja is egyben. Ez az egyik legrégebbi egyházi ünnep, ősibb mint a karácsony. A hagyományok szerint ezen a napon bontják le a karácsonyfákat.

November végétől egészen az új év első napjaiig igazi fényárban úsznak a bevásárlóközpontok, az üzletek, a közterületek és a fenyőfák. A karácsonyi ünnepkör fontos részévé vált a kivilágítás és a díszek, ezt a hagyományok szerint január 6-ig, vagyis vízkeresztig tartjuk meg a háztartásokban.

Az Úr megjelenése

A vízkereszt az egyik legrégebbi egyházi ünnep, a negyedik századig Jézus születésnapját és az évkezdetet is ezen a napon ünnepelték. Az Ószövetségben Isten különféle módokon nyilvánítja ki önmagát az embereknek, ahogy megjelenik Mózesnek az égő csipkebokorban vagy a tűzoszlop képében, vagy ahogy prófétái által szól hozzánk. Az ószövetségi ígéretek Jézus Krisztusban teljesednek be, amikor Isten emberré lesz. A latin kifejezés is erre utal, Epiphania Domini, magyarul az Úr megjelenése vagy Urunk megjelenése.

„Ez egy ősibb ünnep mint a karácsony. Az emberek mindig ünnepelték minden kultúrában azt, hogy milyen módon tudnak az isteneikkel, az istenükkel találkozni és a keresztény világ már az első századoktól kezdve azt ünnepli vízkeresztkor, amikor a hivatalos neve az, hogy Urunk megjelenése, hogy az Isten kézzel fogható formában jelenik meg az emberek között, nem csak messziről figyeli őket, nem csak egy elvont teológiai koncepció az Isten, hanem olyan valaki, aki itt van hozzánk közel. Az ünnepben benne van az ember reakciója is, hiszen a napkeleti bölcsekre emlékezünk ilyenkor, akik viszont ajándékot visznek annak az Istennek, akit felismertek. Ilyenkor mi is elgondolkodunk, hogy mit tudunk a mi Istenünknek adni, a mi saját életünkből” – mondta Csordás Gábor plébános.

A karácsony vége

Azok, akik nem gyakorolják a vallásukat, leginkább ahhoz kötik a január hatodikai dátumot, hogy a hagyományok szerint ezen a napon bontják le otthonaikban a karácsonyfákat.

„Nagy ünnepeinket ugye több napig vagy akár hétig is ünnepeljük és a karácsonyi időszak hagyományosan vízkereszttel, illetve az utána következő vasárnappal, ami mindig Urunk megkeresztelkedésének az ünnepe, ekkor ért véget. A karácsonyfa ugye eredetileg egy szorosan karácsonyhoz kötődő díszítőelem, amit az ünnep lejártával elbontunk” – tette hozzá a Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház plébánosa.

Sorsjegy a fenyőkért

A lebontott karácsonyfákért Nyíregyházán egy sorsjegyet adnak, ha a két Hulladékudvar egyikében leadja a tulajdonosa. A vágott fenyőket újrahasznosítják, a földlabdás vagy konténeres fenyőket pedig a Bujtosi városligetben ültetik majd el tavasszal. A sorsjegyekkel értékes ajándékokat nyerhetnek a január 21-ei sorsoláson.