Ma már nem elvezetni, hanem megtartani kell a vizet – így módosult a gyorsuló klímaváltozás hatására a szemlélet. Az egyre gyakoribb aszályos időjárás miatt meg kell becsülni a csapadékot, így a belvíz elvezetése mellett a tározók kialakítása és feltöltése még fontosabbá vált. Egy Nyíregyháza tágabb környékét is érintő projekt zárult le a közelmúltban, amiről a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság székházában adtak tájékoztatást múlt héten.

Országos fejlesztéssorozat része

A Nyíregyháza szomszédságában található Harangodi tározó is az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezette konzorcium által megvalósított program egyik eleme volt. Az összesen hatmilliárdos, hat elemet tartalmazó fejlesztéssorozatban a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság is szerepet kapott: a Harangodi tározó és a Kállay főfolyás rehabilitációja valósult meg az elmúlt években.

Tartsuk meg a vizet!

Noha a teljes projekt elnevezése „Belvízcsatornák fejlesztése és rekonstrukciója”, ez sokkal több volt, mint belvizes beavatkozás, éppen a csapadék megtartása lett a cél – nyilatkozta Kató Sándor, a FETIVIZIG igazgatóság műszaki igazgató-helyettese. – Az új szemlélet már természetesen abba az irányba mutat, hogy nemcsak annyi vizet kell megtartani a területen, és nem egyből kell levezetni ezeket a vizeket, hanem lehetőség szerint e meglévő tározókat tegyük olyan állapotúvá, hogy minél több vizet tudjanak befogadni. Másodsorban keressünk olyan területeket, amelyek alkalmasak további vizek visszatartására. Ezek lehetnek akár mezőgazdasági területek, akár gyepek, legelők.

Csak csapadékból lehet gazdálkodni

Kató Sándor kiemelte, erre a térségre kifejezetten az a jellemző, hogy csak csapadékból lehet gazdálkodni, más vízforrás nincsen. Ha esik, akkor levezetés helyett arra kell törekedni, hogy megtartsuk akár a felszínen, akár a talajvizek táplálásával. A Kállay főfolyás völgyében valósult meg a mostani, egymilliárd forintos beruházás, több helyszínen vízvisszatartó műtárgy megépítésével – ebből három a természetvédelmi oltalom alatt álló orosi gyepeknél –, a vízrendszer részét képező Harangodi tározóból 200 köbméter iszapot távolítottak el, megújult az iszaplerakó, és mindezt integrálták a monitoring rendszerbe.

Előkészítés alatt a Nyírség vízpótlásának nagyívű projektje

Ez a beavatkozás felkészítette a rendszereket a következő, jelentős lépésre, ugyanis előkészítés alatt áll a Nyírség vízpótlásának nagyívű projektje. – Ezzel valósul meg, hogy nemcsak a csapadékra kell majd várni a területen, hiszen látjuk, hogy vízpótlás tekintetében negatív az egyenleg, a mérleg itt, a Nyírségben. Mindenféleképpen kívülről is – ahogy látjuk az előkészítésből – a Tiszából kell vizet idehozni a területre vízpótlás formájában, és ezen főfolyások, mint a Kállay főfolyás is, szerepet fog játszani abban, hogy a vizet minél jobban szét tudjuk osztani a teljes rendszerben, és lehetőség szerint nem kivezetni, hanem itt tartani, minél többet felhasználni. Vagy a talajvizet visszapótolni, s ezáltal lehetőség lesz arra is, akár aszályos időszakban, hogy ne legyen szükség mindenféleképpen öntözésre, hanem a talajban lévő vizeket hasznosítsa majd a növényzet – részletezte a műszaki igazgató-helyettes.

Bíznak a csapadékosabb tavaszban

Mindehhez a Harangodi tározó alapvető funkcióját helyreállították, s minél jobban szeretnék feltölteni, de a sorozatban második száraz tél után még most is üzemvízszint alatt van fél méterrel. Bízva egy csapadékosabb tavaszban azonban több célnak is megfelelhet, gondolva az ökológiai igényekre, a vizes élőhelyek fontosságára, az agrárcélokra, mint az öntözés, s természetesen az üdülésre-rekreációra, horgászatra. Az új szemléletű projekt ehhez megadja az alapot, a nagy nyírségi vízpótlási program előtt pedig várják a csapadékot is hozzá.