A zöld küllő lett az Év madara a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület internetes szavazása szerint. Az MME 1979-ben indította el az Év madara akciót, melynek célja természetvédelmi problémákkal érintett fajok, madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. A több mint négy évtizede futó program legutóbbi állomásaként, a tavalyi év nyarán ismét a lakosság választhatott három faj - a kékbegy, a vörös gém és a zöld küllő – közül. Majdnem minden második szavazó a zöld küllőre tette voksát.

„Az öreg, korhadt fákba sokszor cincérek, szarvasbogarak petét raknak. 3-4 évig is benne vannak. Itt láthatjuk a járatokat, majd kirepülés után újabb petéket raknak. Na, ezt keresik fel a harkályok, ilyenkor gyakrabban találkozhatunk velük, ha öreg, korhadt fákat látunk.”

Így mutatta a zöld küllő gyakori élőhelyét a szakember, a Pál Miklós Erdei Iskola vezetője. Beszélt erről a 30-34 centiméteres, szajkó méretű madárról, melynek szárnyfesztávja a fél métert is elérheti. Nevét hangjáról kapta, ami messzire elhangzik.

„A zöld küllő egy harkályféle. Általában a harkályokról a fekete–fehér-tarka harkályok jutnak az eszünkbe. A zöld küllő és a hamvas küllő azonban a zöld harkályokhoz tartozik. Három színes madárból lehetett választani. A kékbegy, a vörös gém és a zöld küllő közül. Kicsit próbálják a figyelmet felhívni arra, hogy a biodiverzitás, tehát a sokszínűség milyen fontos az élővilágban. Egyébként a zöld küllő azért is zöld, mert ugyanúgy tud a fakérgen fölfelé mászni, mint a tarka harkály, de nagyon sok időt tölt a földön. Ő hangyabolyokat látogat meg, általában a zöld gyepen láthatjuk, vagy pedig a hullámzó röpte az, ami feltűnő.” - fogalmazott Petrilláné Bartha Enikő, a NYÍRERDŐ Pál Miklós Erdei Iskolájának vezetője.

A faj fő elterjedési területe Európa lomboserdő-övezete, élőhelyigénye miatt kimondottan jól érzi magát a településeinken, az idős faállományú parkokkal tarkított nagyvárosokban is. Kertekben, ligetes területen. A fának az árnyékos oldalára röpül, rejtőzködik, csak a szemfüles emberek veszik észre. Országos állománya 8-12 ezer párra tehető és stabil-enyhén emelkedőnek tekinthető. Idősebb fákhoz kötődő életmódja és szaporodása miatt a fakivágás, a mezővédő erdősávok felszámolása és felszámolódása veszélyezteti. Az állatvilág megsegítésére valók az irtáson hagyott úgynevezett hagyófák. Közös élőhelyükön a jelenléte kiemelten fontos a fokozottan védett, odúköltő, de saját odút készíteni nem tudó szalakóta, továbbá az olyan hasonló életmódú fajok megmaradása szempontjából, mint a füleskuvik és a búbosbanka.

„Minden élőlény hasznos, mert szükség van rá a természetben. Az már avítt elképzelés, hogy vannak káros, meg hasznos madarak. Természetesen a kiskertünkben szívesen látjuk, hiszen a farontó bogarakat, a fában élő lárvákat is megeszi, illetve gyakran a földön a hangyabolyokból táplálkozik. A hangyatojásokat, kész hangyákat ragadós, horgas nyelvével összeszedi.” - mesélte a szakember.

Maga ácsolta odúban költ, évente egy, általában 5-7 tojásból álló fészekaljat nevel. Állandó madarunk, a párok alapvetően egész évben, a nyugalmi időszakban is a költőterületükön vagy ennek közelében maradnak, a fiatalok többnyire nagyobb távolságokra kóborolnak.

„Az erdőben gyakran találkozhatunk ilyen lyukakkal, amit a harkályok vájnak, de nem nyithatjuk szét a fát, itt viszont igen. Hetek alatt ácsolja ki a harkály, és itt neveli fel a fiókáit.” - mutatta az odú belsejét Petrilláné Bartha Enikő.

Táplálkozásában segíti testhosszát meghaladó kiölthető nyelve. A zöld küllő védett madár, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.